„Meglepetés vagy csalódás” – ez lehetne az állag alcíme, mely az első teljes, 1750-ben lezajlott adóösszeírást megelőzően, illetve ez után keletkezett különféle összeírások töredékeinek gyűjteménye. Sokféleségéből (porta-, kapu-, zsold összeírás, városok-, égett falvak-, tűzkárok-, gyűlésekben szedett pénzek-, insurgens nemesek, stb. összeírása) és töredékességéből adódóan tartogathat a kutató számára meglepetést vagy csalódást.

Az esetek nagy részében nincsenek meg hiánytalanul sem az egyes évekhez, sem a teljes közigazgatási egységekbe tartozó dokumentumok. Három évből (1713–1714, 1720–1721 és 1808–1809) maradt fenn közel teljes iratanyag.

Az iratok évköre: 1534–1809, de nagyon sok a keltezetlen. Mindezek ellenére a hely- és családtörténészek, demográfusok, gazdaság-, társadalom- és újabban nyelvtörténészek érdeklődésére tarthat számot.

Bővebben

Itt találhatók az 1750. évi összeírások kivételével az összes adóösszeírás, valamint az insurrectionalis összeírások, végül a tulajdonképpeni vegyes (különleges szempontok szerint készült stb.) összeírások.

Az összeírások legrégibb csoportja egy külön (18.) csomóban foglal helyet: ezek a 16. század második feléből és a 17. századból származó adó- és vegyes összeírások.

Az adóösszeírások rendesen egy-egy megyére vagy annak egy-egy járására terjedtek ki; gyakran csak az adózók nevét és a rájuk kivetett adó mennyiségét adták meg; helyenként a földesurak nevét közölték, s egy-egy földesúrnál azt, hogy mely helységben hány adózó jobbágy stb. volt. Az összeírások közt van néhány portális összeírás, valamint az adók befizetésére vonatkozó pénztárkönyv jellegű feljegyzés, illetve ezek töredékei. Ezeken kívül a csomóban vannak kimutatások a 17. század utolsó évtizedéből bizonyos törvényhatóságokban esett tűzkárokról, valamint egyes töredékek (köztük egy 1633. évi összeírás, amely többek között a török főméltóságoknak juttatott összegekről számol be, valamint egy, a Rákóczi-szabadságharc idejéből származó adókivetés Észak-Északkelet-Magyarországra és a Partiumra).

Az összeírásoknak az a csoportja, amelyben egy-egy évre nagyobb területről találunk összeírásokat, az 1698. évvel kezdődik.

1698-ból a következő területekre nézve vannak összeírások:

Magyar megyék és vidékek: Alsó-Fehér, Felső-Fehér, Hunyad, Zaránd megye, Fogarasvidék.

Szász székek és vidékek: Szeben város és szék, Segesvárszék, Brassóvidék, Besztercevidék, Szászsebesszék, Szerdahelyszék, Nagysinkszék, Újegyházszék, Szászvárosszék, a hét bírák jószága. Valamennyi 1698. évi összeírás adóösszeírás.

Az összeírások közül az Alsó-Fehér, Felső-Fehér, Hunyad és Zaránd megyék és Fogarasvidék járásai, egy-egy járáson belül a helységek, azon belül az adózók csoportjai szerint haladva megadja az adózó állatállományát, valamint az általa fizetett adót s végül a puszta telkek számát.

A szász székek és vidékek összeírásai általában azt jelzik, hogy mi az összeírt személy jogi helyzete, helybeli-e vagy honnan való, mi igásállatainak száma, milyen, az igásállatokéval egyenértékű vagyonnal rendelkezik, s adótárgyai után mennyi készpénzt, búzát, zabot szolgáltat. Helyenként az összeírás részletesebb.

Az 1699. évből származó összeírások (ugyancsak kivétel nélkül adóösszeírások) a következő területekre vonatkoznak: Felső-Fehér, Közép-Szolnok, Kraszna megye, Marosszék, Marosvásárhely város.

Az összeírások közül a Felső-Fehér megyei csak az összeírtak ökör- és lóállományát, valamint az általuk fizetendő adó összegét adja meg rendszeresen. A Közép-Szolnok és Kraszna megyei összeírások részletezik, hogy az összeírt személy vetései milyen jogi minőségű földben vannak (jobbágyok vetése jobbágyföldön, zsellérek vetése jobbágyföldön, nemesek vetése jobbágyföldön, papok vetése jobbágyföldön, jobbágyvetés nemesi földön, vetés irtványon), és az összeírt személy állatállományát, valamint malmait, pálinka- és sörfőző üstjeit; a marosszéki összeírás közli a lakott és puszta telkek számát, az adózók állatállományát, a megművelt és megműveletlen földek terjedelmét, az adózók mezőgazdasági termékeit, pálinka- és sörfőző üstjeinek számát, malmaik jövedelmét, aktív és passzív adósságaikat. Marosvásárhely összeírása csak az adózók neveit adja meg.

Az 1700. évi összeírások Alsó-Fehér, Felső-Fehér, Doboka és Zaránd megyére, Kővárvidékre és Máramaros megyére vonatkoznak. Ezek közül Alsó-Fehér és Felső-Fehér megye egy-egy összeírása az egyes helységekről leíró összefoglalást ad. A többi összeírás a helységeken belül a személy nevét is közli. Felső-Fehér megye másik összeírása jelzi, hogy egy-egy személynek mennyi szántója, rétje, vetésterülete van; lényegében hasonló ehhez Zaránd megye összeírása, míg Doboka megyéé ezeket az adatokat alrovatokban részletezve közli. Kővárvidék és Máramaros megye összeírása megadja az összeírtak által használt föld jogi minőségét, a földterület nagyságát, a mezőgazdasági termékeket, állatállományukat, a mezőgazdasági iparra vonatkozó adatokat.

1701-ből Vajdahunyad, Sepsiszentgyörgy, Illyefalva, Kézdivásárhely és Bereck összeírása maradt fenn. Vajdahunyad összeírása jogi helyzetük szerint csoportonként felsorolja az adózókat, megadja telkük nagyságát, állatállományukat, kézműveseknél foglalkozásukat. A többi városok összeírása az adózók állatállományát, az általuk használt földterület nagyságát, házaik számát tartalmazza.

Az 1713. évi összeírások a következő területekre vonatkoznak:

Magyar megyék: Alsó-Fehér, Felső-Fehér, Küküllő, Torda, Kolozs, Belső-Szolnok (alsó járás), Hunyad megye, Fogarasvidék, Hátszeg, Hunyad, Abrudbánya, Gyulafehérvár városok, az ebesfalvi örmény kereskedőtársasághoz tartozó személyek.

Székely székek: Udvarhelyszék, Marosszék, Csík-Gyergyó-Kászonszék, Aranyosszék. Csíkszereda, Udvarhely, Bereck, Kézdivásárhely, Sepsiszentgyörgy, Illyefalva városok.

Szász székek és vidékek: Szebenszék, Brassóvidék, Besztercevidék, Szászsebesszék, Szerdahelyszék, Kőhalomszék, Nagysinkszék, Brassó város, Szászsebes város; ezeken kívül Újegyházszék összeírása, amelyről bizonytalan, hogy ebből az évből származik-e.

Az összeírások általában helységenként, az összeírtakat jogi helyzetük szerinti csoportosításban sorolja fel. Gyakran közli az összeírtak által használt földterület nagyságát és jogi minőségét, a puszta telkek számát, a mezőgazdasági iparral kapcsolatos adatokat, az adózók mezőgazdasági termékeit, állatállományukat és a tartozásukra vonatkozó adatokat.

Az 1714. évi összeírás Alsó-Fehér, Küküllő, Doboka megyére és Kolozsvár városára terjed ki.

Alsó-Fehér megyénél

a) az egész megyére vonatkozó összesítő táblázat található. Az összeírtak csoportjait, az appertinentiával rendelkező, ill. nem rendelkező telkek számát, ökreik számát, a pénzben, búzában, zabban fizetendő adó mennyiségét tartalmazza.

b) A községenként haladó összeírás egy-egy községre vonatkozó leíró rész után a községre vonatkozó összesített adatokat adja meg (összeírtak száma, házaik, telkeik száma, az adózók által használt föld minéműsége, állatállományuk, mezőgazdasági termékeik, sör- és pálinkafőzőik, tartozásaik). Egy-egy járás adatait szintén külön táblázat összegezi. Küküllő megyéről községenként haladó összeírás maradt fenn, mely leíró részt és a községek adatait összesítő táblázatot tartalmaz. A táblázatok az összeírtak csoportjait, telkeik számát, az általuk használt földterület mennyiségét s jogi minőségét, mezőgazdasági termékeiket, állatállományukat, egyéb jövedelmüket, tartozásaikat tüntetik fel.

Doboka megyéről

a) összesítő táblázat áll rendelkezésre az egész megyére nézve; az összeírtak csoportjait, az egyes községekben a telkek számát, az állatállományt, a földterület mennyiségét, a mezőgazdasági termékeket, tartozásokat, a mezőgazdasági iparra vonatkozó adatokat közli.

b) Az alsó járás összeírása összesítő táblázat, amely szolgabírói járásonként, azon belül községenként halad. Közli az egész, fél vagy harmadrész főpénzt fizető gazdák számát, az állatállományt, a mezőgazdasági termékeket; a kivetett adót.

c) Itt találhatók a Doboka megye egyes községei tartozásainak tárgyában lefolytatott vizsgálat iratai.

Kolozsvár város összeírása személyenként haladva közli az összeírtak nevét, foglalkozásukat és jövedelmüket, a házak számát, az összeírtak által használt földek mennyiségét, a mezőgazdasági termékekre, állatállományra, a mezőgazdasági iparra és a tartozásokra vonatkozó adatokat. A táblázatok után leíró részt is ad.

1716-ból való a szebeni görög kereskedőtársaság összeírása, amely neveket és lakáscímeket ad meg.

1718-ból Doboka megye felső járásában az ínség után végzett vizsgálat jegyzőkönyve maradt fenn.

1720-ból Felső-Fehér, Küküllő, Torda, Kolozs, Doboka, Belső-Szolnok, Hunyad megyéből, Háromszék, Aranyosszék székely székekből maradt meg összeírás. Az egész érintett törvényhatóságra vonatkozó összegezés van Küküllő, Torda, Kolozs, Doboka, Belső-Szolnok megyékre, Háromszék, Aranyosszék székekre nézve. Egyes községenként összegező táblázat maradt fenn Felső-Fehér, Küküllő, Hunyad megyére vonatkozóan. Az adózók személyeit is megadó összeírás Küküllő megye alsó járásáé, amely egy-egy helységen belül az adózókat jogi állásuk szerint csoportosítva közli.

Az egész törvényhatóságra vonatkozó összeírások csak táblázatokat tartalmaznak, kivéve Háromszéket, valamint Torda megye összeírását, amelyek leíró jellegűek. A községenként összegező összeírások táblázatot és leíró részt (minden egyes helységnél külön) tartalmaznak.

A személyeket is feltüntető összeírás csak táblázatot ad. Az összeírások többsége az adózók által használt földterület nagyságát, állatállományukat, mezőgazdasági termékeiket, a mezőgazdasági iparra vonatkozó adatokat, valamint tartozásaikat közli.

Kivétel Felső-Fehér megye összeírása, amely csak a kivetett adó mennyiségét tünteti fel; Küküllő megyének az egész megye adatait összegező táblázatai egyike az adózók számánál megadja, hogy hányad füstről adóznak, valamint hogy egy-egy füstre, marhára, ill. hold földre mennyi adó esett. Hasonló ehhez Kolozs megye felső járásának összegező táblázata. A Doboka megye felső járására vonatkozó egyik összesítő táblázat is jelzi, hogy az összeírtak hányadrész füstről adóznak; Doboka megye felső járása egy összesítő táblázata az egész, fél, harmadrész adózók, özvegyek adóját, az egy marháról, valamint a mezőgazdasági termékek után fizetett adó mennyiségét, továbbá egy-egy kalangya gabona eresztését adja meg; Hunyad megye összeírásának töredéke a füst, marha és oeconomia után fizetett pénz, búza és széna mennyiségét tünteti fel; Háromszék összeírása az összeírtak csoportján kívül csak az adósságokat, valamint (leírásszerűen) az összeírás évében betakarított termést adja meg.

1721-ből Alsó-Fehér, Felső-Fehér, Doboka, Hunyad, Belső-Szolnok megyékről, Fogarasvidékről, Udvarhely- (és Bardócszék), Csík-Gyergyó-Kászonszék, Háromszék, Marosszék, Aranyosszék székely székekről, Újegyházszék és Besztercevidék szász székről, ill. vidékről maradtak fenn összeírások.

Az egész megyére stb. vonatkozó összesítő táblázatok állnak rendelkezésre Alsó-Fehér, Felső-Fehér, Belső-Szolnok, Hunyad megye, Fogarasvidék, Udvarhelyszék, Marosszék, Háromszék, Csík-Gyergyó-Kászonszék, Aranyosszék székely székek, Újegyházszék szász szék esetében.

Csak összegezve közlő táblázatok maradtak fenn Doboka megye alsó járására, Belső-Szolnok megyére, Háromszékre (Kézdiszék, Orbaiszék), Marosszékre vonatkozóan.

A többi táblázat járásonként, azon belül helységenként, egy-egy helységen belül az összeírtak jogi helyzete szerinti csoportosításban személyenként közlik az adatokat.

Egy-egy megyére többféle összeírás is vonatkozhat: az egész megyét összegező táblázat és személyenként haladó összeírás stb. Az összeírások általában közlik az összeírtak által használt telkek számát, földterületük mennyiségét, állatállományukat, mezőgazdasági termékeiket, a mezőgazdasági iparra vonatkozó adatokat, a tartozásokat, helyenként (mint Besztercevidéken) az adó mennyiségét, másutt (Alsó-Fehér megye összesítő táblázata) egy-egy helységnek a legelőkből, malomtartásból, halászatból, fakitermelésből, makkoltatásból, bortermelésből, ércbányászatból, vaskohászatból származó jövedelmét is. Fogarasvidék összesítő táblázata az egész, fél és harmadrész adót fizető gazdák számát, az állatállományt, mezőgazdasági termékeket, az őszi és tavaszi gabona eresztését, a természeti csapásokat és károkat, végül az adó mennyiségét adja meg. Külön táblázatok tartalmazzák a Felső-Fehér megyei görög egyesült és görög nem egyesült lelkészekre vonatkozó adatokat (lényegében ugyanazokat, amelyeket az adózóknál általában).

Ugyancsak külön táblázat adja meg Udvarhelyszéknél (helységenként) a papok, molnárok, harangozók és napszámosok számát. Háromszék, Csík-Gyergyó-Kászonszék egyik összeírása az adózó nemesek, valamint jobbágyaik, zselléreik helységenként és személyenként haladó összeírása. Másik conscriptiója (amely a városokat is tartalmazza) az összeírtak jogi helyzetük szerinti elkülönített csoportjait, az általuk használt föld mennyiségét, állatállományukat, a mezőgazdasági termékeiket, a mezőgazdasági iparra, a tartozásokra, az iparra és kereskedelemre vonatkozó adatokat, adójuk mennyiségét közli. Marosszék egy összeírása (bizonytalan, hogy nem 1720-ból származik-e) összegezve adja meg az egész, fél és harmadrész adózók számát, állatállományukat, mezőgazdasági termékeiket, valamint az egy főre, marhára, ill. köblös földre eső adót.

1722-ből Alsó-Fehér, Felső-Fehér, Doboka, Kolozs megyékre, Fogarasvidékre, Udvarhelyszék, Háromszék, Csík-Gyergyó-Kászonszék, Marosszék székely székekre, Szeben szász székre, Szeben városra, Brassóvidékre, Szászsebesszékre, Nagysinkszékre, Szerdahelyszékre, Szászvárosszékre, Kolozsvár és Vajdahunyad városára és a hét bírák jószágaira vonatkozó összeírások maradtak fenn.

Az összeírások közül Doboka és Kolozs megye, Udvarhelyszék, Marosszék, Szebenszék és Szeben város, Brassóvidék, Szászsebesszék, Nagysinkszék, Szerdahelyszék, Szászvárosszék összeírásai (valamint egy meg nem állapított területre vonatkozó töredék) községenként összegező táblázatokat és leíró részt tartalmaznak.

A többi összeírás járásonként, azon belül helységenként – egy-egy helységnél az összeírtak jogi helyzete szerint csoportosítva a személyeket – halad.

Az összeírások általában megadják az összeírtak által használt földterület nagyságát, állatállományukat, mezőgazdasági termékeiket, a tartozásokat, az adó mennyiségét. Ezektől erősebben eltér Szeben város és Kolozsvár összeírása, amely az összeírtak jövedelmeit aszerint részletezi, hogy azok milyen forrásból származnak; ezenkívül a többi összeírásnál közölt adatokat is tartalmazza.

1723-ból Alsó-Fehér, Felső-Fehér, Küküllő; Torda, Hunyad megyére, Segesvárszék, Medgyesszék, Kőhalomszék szász székekre vonatkozó összeírások maradtak fenn. Az összeírások Segesvárszék és Medgyesszék kivételével helységenként összegezett adatokat, valamint minden helységnél leíró részt tartalmaznak; Segesvár és Medgyes székeké helységenként, az összeírtak személyeit jogi helyzetük szerinti csoportosításban közli. Megadják az összeírtak által használt földterület nagyságát, állatállományukat, mezőgazdasági termékeiket, a mezőgazdasági iparra vonatkozó adatokat, a tartozásokat, helyenként a nem mezőgazdasági forrásból származó összjövedelmet, másutt az adó mennyiségét.

1724-ből Alsó-Fehér, Felső-Fehér, Torda, Hunyad megyére, Szászsebesszékre, Szászvárosszékre, Besztercevidékre vonatkozó összeírások maradtak fenn. Az összeírások közül az egész megyére, székre, ill. vidékre vonatkozó összesítések Alsó-Fehér, Felső-Fehér megye, Szászsebesszék, Szászvárosszék, Besztercevidék összeírásai. Torda megye (felső járása) összeírása helységenként táblázatban és leíró részben összegezi a helységre vonatkozó adatokat. Torda megye (felső járása) egy másik összeírása, valamint Hunyad megye összeírása községenként, az összeírtakat jogi helyzetük szerinti csoportosítva megadja az összeírtak által használt földterület mennyiségét, állatállományukat, mezőgazdasági termékeiket, a mezőgazdasági iparra vonatkozó adatokat, a nem mezőgazdasági forrásból származó jövedelmeket és a tartozásokat. (Alsó-Fehér és Felső-Fehér megyéknél a megyére vonatkozó összes adatokat ismertető szokásos táblázatokon kívül külön táblázatok összegezik a megyében élő egyházi nemesek, a popae supernumerarii és a kamarai hajósok, valamint a vagabundusok adatait.)

1725-ből Küküllő megye összeírása maradt fenn. Az összeírás az összeírtakat helységenként, jogi helyzetük szerinti csoportokban sorolja fel. Megadja az összeírtak által használt földterület nagyságát, állatállományukat, mezőgazdasági termékeiket, a mezőgazdasági iparra vonatkozó adatokat, tartozásaikat, adójuk összegét.

1727-ből Hunyad megye összeírása maradt fenn. Az összeírás az összeírtakat helységenként, jogi helyzetük szerinti csoportokban sorolja fel. Feltünteti az összeírtak által használt földterület nagyságát, állatállományukat, mezőgazdasági termékeiket, a mezőgazdasági iparra vonatkozó adatokat, nem mezőgazdasági forrásból származó jövedelmüket, tartozásaikat:

1733-ból Alsó-Fehér, Küküllő, Kolozs, Hunyad megye, Kolozsvár, Gyulafehérvár, Vízakna, Abrudbánya, Marosvásárhely, Vajdahunyad, Kézdivásárhely, Csíkszereda és Hátszeg városok összeírásai maradtak fenn.

Az összeírások közül külön tárgyalandók Alsó-Fehér és Küküllő megyék összeírásai. Hunyad megye összeírásainak egyike helységenként összesített adatokat és minden egyes helységnél leíró részt ad meg. A többi összeírás az összeírtak személyeit helységenként jogi helyzetük szerint csoportosítva sorolja fel. Kolozs megyéé csak az állatállományt és az adó mennyiségét közli. Hunyad megye összeírásainak egyike a profugusokra nézve tartalmaz adatokat; a megye hosdáti járásának, valamint a községenkénti összegezéseket tartalmazó összeírása az összeírtak által használt földterület mennyiségét (az utóbbi a föld jogi minőségét is), állatállományukat, mezőgazdasági termékeiket, a mezőgazdasági iparra vonatkozó adatokat, a tartozásokat adja meg. A városok összeírásai személyenként haladnak. Kolozsvár egyik összeírása csak az adó mennyiségét tartalmazza. A másik megadja az összeírt foglalkozását, házainak számát, mezőgazdasági termékeit, állatállományát, a tartozásokra vonatkozó adatokat, az adó összegét, végül a beszállásolásra vonatkozó adatokat. Gyulafehérvár összeírása megadja az összeírt személy belső telke nagyságát, az általa használt földterület nagyságát, állatállományát, foglalkozását ezen belül azt is, hogy tisztán mezőgazdasággal vagy iparral foglalkozik-e), az adó mennyiségét, tartozásokat: Vízakna összeírása a foglalkozás mellett megadja a quantum militarét, a fiscus taxáját, az összeírtak állatállományát, mezőgazdaságát, tartozásaikat, adóhátralékukat. Abrudbánya összeírása a ház(ak), zúzómalmok számát, az összeírtak által használt földterület nagyságát, állatállományukat, évi adójukat közli. Marosvásárhely összeírása személyenként halad; megadja az összeírtak jogi helyzetét, foglalkozását, kereskedelmi tevékenységükre vonatkozó adatokat, telkeik számát, az általuk használt föld mennyiségét, állatállományát, a szőlőművelésre vonatkozó adatokat, adójukat. Vajdahunyad, Kézdivásárhely, Csíkszereda és Hátszeg városok összeírása személyenként haladva megadja az összeírtak foglalkozását, az általuk használt földterület nagyságát, mezőgazdasági termékeiket, tartozásaikat és adójukat, ezenkívül Vajdahunyadnál az összeírtak taxáját, Kézdivásárhelynél a combusti és a desertae számát, Csíkszeredánál a conditiót. Hátszegnél a tartozásokra vonatkozó adatokat nem közöl. Alsó-Fehér és Küküllő megye említett összeírásai a görög egyesült és görög nem egyesült lelkészekre vonatkoznak. Helységenként megadják ezek nevét, fiaik nevét és korát, ház(aik), telkeik számát, állatállományukat, híveik számát és a lelkészek conditióját.

"Itt találhatók az 1750. évi összeírások kivételével az összes adóösszeírás, valamint az insurrectionalis összeírások, végül a tulajdonképpeni vegyes (különleges szempontok szerint készült stb.) összeírások. Az összeírások legrégibb csoportja egy külön (18.) csomóban foglal helyet: ezek a 16. század második feléből és a 17. századból származó adó- és vegyes összeírások. Az adóösszeírások rendesen egy-egy megyére vagy annak egy-egy járására terjedtek ki; gyakran csak az adózók nevét és a rájuk kivetett adó mennyiségét adták meg; helyenként a földesurak nevét közölték, s egy-egy földesúrnál azt, hogy mely helységben hány adózó jobbágy stb. volt. Az összeírások közt van néhány portális összeírás, valamint az adók befizetésére vonatkozó pénztárkönyv jellegű feljegyzés, illetve ezek töredékei. Ezeken kívül a csomóban vannak kimutatások a 17. század utolsó évtizedéből bizonyos törvényhatóságokban esett tűzkárokról, valamint egyes töredékek (köztük egy 1633. évi összeírás, amely többek között a török főméltóságoknak juttatott összegekről számol be, valamint egy, a Rákóczi-szabadságharc idejéből származó adókivetés Észak-Északkelet-Magyarországra és a Partiumra). Az összeírásoknak az a csoportja, amelyben egy-egy évre nagyobb területről találunk összeírásokat, az 1698. évvel kezdődik. 1698-ból a következő területekre nézve vannak összeírások: magyar megyék és vidékek: Alsó-Fehér, Felső-Fehér, Hunyad, Zaránd megye, Fogarasvidék. Szász székek és vidékek: Szeben város és szék, Segesvárszék, Brassóvidék, Besztercevidék, Szászsebesszék, Szerdahelyszék, Nagysinkszék, Újegyházszék, Szászvárosszék, a hét bírák jószága. Valamennyi 1698. évi összeírás adóösszeírás. Az összeírások közül az Alsó-Fehér, Felső-Fehér, Hunyad és Zaránd megyék és Fogarasvidék járásai, egy-egy járáson belül a helységek, azon belül az adózók csoportjai szerint haladva megadja az adózó állatállományát, valamint az általa fizetett adót s végül a puszta telkek számát. A szász székek és vidékek összeírásai általában azt jelzik, hogy mi az összeírt személy jogi helyzete, helybeli-e vagy honnan való, mi igásállatainak száma, milyen, az igásállatokéval egyenértékű vagyonnal rendelkezik, s adótárgyai után mennyi készpénzt, búzát, zabot szolgáltat. Helyenként az összeírás részletesebb. Az 1699. évből származó összeírások (ugyancsak kivétel nélkül adóösszeírások) a következő területekre vonatkoznak: Felső-Fehér, Közép-Szolnok, Kraszna megye, Marosszék, Marosvásárhely város. Az összeírások közül a Felső-Fehér megyei csak az összeírtak ökör- és lóállományát, valamint az általuk fizetendő adó összegét adja meg rendszeresen. A Közép-Szolnok és Kraszna megyei összeírások részletezik, hogy az összeírt személy vetései milyen jogi minőségű földben vannak (jobbágyok vetése jobbágyföldön, zsellérek vetése jobbágyföldön, nemesek vetése jobbágyföldön, papok vetése jobbágyföldön, jobbágyvetés nemesi földön, vetés irtványon), és az összeírt személy állatállományát, valamint malmait, pálinka- és sörfőző üstjeit; a marosszéki összeírás közli a lakott és puszta telkek számát, az adózók állatállományát, a megművelt és megműveletlen földek terjedelmét, az adózók mezőgazdasági termékeit, pálinka- és sörfőző üstjeinek számát, malmaik jövedelmét, aktív és passzív adósságaikat. Marosvásárhely összeírása csak az adózók neveit adja meg.

Az 1700. évi összeírások Alsó-Fehér, Felső-Fehér, Doboka és Zaránd megyére, Kővárvidékre és Máramaros megyére vonatkoznak. Ezek közül Alsó-Fehér és Felső-Fehér megye egy-egy összeírása az egyes helységekről leíró összefoglalást ad. A többi összeírás a helységeken belül a személy nevét is közli. Felső-Fehér megye másik összeírása jelzi, hogy egy-egy személynek mennyi szántója, rétje, vetésterülete van; lényegében hasonló ehhez Zaránd megye összeírása, míg Doboka megyéé ezeket az adatokat alrovatokban részletezve közli. Kővárvidék és Máramaros megye összeírása megadja az összeírtak által használt föld jogi minőségét, a földterület nagyságát, a mezőgazdasági termékeket, állatállományukat, a mezőgazdasági iparra vonatkozó adatokat.

1701-ből Vajdahunyad, Sepsiszentgyörgy, Illyefalva, Kézdivásárhely és Bereck összeírása maradt fenn. Vajdahunyad összeírása jogi helyzetük szerint csoportonként felsorolja az adózókat, megadja telkük nagyságát, állatállományukat, kézműveseknél foglalkozásukat. A többi városok összeírása az adózók állatállományát, az általuk használt földterület nagyságát, házaik számát tartalmazza.

Az 1713. évi összeírások a következő területekre vonatkoznak: magyar megyék: Alsó-Fehér, Felső-Fehér, Küküllő, Torda, Kolozs, Belső-Szolnok (alsó járás), Hunyad megye, Fogarasvidék, Hátszeg, Hunyad, Abrudbánya, Gyulafehérvár városok, az ebesfalvi örmény kereskedőtársasághoz tartozó személyek. Székely székek: Udvarhelyszék, Marosszék, Csík-Gyergyó-Kászonszék, Aranyosszék. Csíkszereda, Udvarhely, Bereck, Kézdivásárhely, Sepsiszentgyörgy, Illyefalva városok. Szász székek és vidékek: Szebenszék, Brassóvidék, Besztercevidék, Szászsebesszék, Szerdahelyszék, Kőhalomszék, Nagysinkszék, Brassó város, Szászsebes város; ezeken kívül Újegyházszék összeírása, amelyről bizonytalan, hogy ebből az évből származik-e. Az összeírások általában helységenként, az összeírtakat jogi helyzetük szerinti csoportosításban sorolja fel. Gyakran közli az összeírtak által használt földterület nagyságát és jogi minőségét, a puszta telkek számát, a mezőgazdasági iparral kapcsolatos adatokat, az adózók mezőgazdasági termékeit, állatállományukat és a tartozásukra vonatkozó adatokat. Az 1714. évi összeírás Alsó-Fehér, Küküllő, Doboka megyére és Kolozsvár városára terjed ki. Alsó-Fehér megyénél a) az egész megyére vonatkozó összesítő táblázat található. Az összeírtak csoportjait, az appertinentiával rendelkező, ill. nem rendelkező telkek számát, ökreik számát, a pénzben, búzában, zabban fizetendő adó mennyiségét tartalmazza. b) A községenként haladó összeírás egy-egy községre vonatkozó leíró rész után a községre vonatkozó összesített adatokat adja meg (összeírtak száma, házaik, telkeik száma, az adózók által használt föld minéműsége, állatállományuk, mezőgazdasági termékeik, sör- és pálinkafőzőik, tartozásaik). Egy-egy járás adatait szintén külön táblázat összegezi. Küküllő megyéről községenként haladó összeírás maradt fenn, mely leíró részt és a községek adatait összesítő táblázatot tartalmaz. A táblázatok az összeírtak csoportjait, telkeik számát, az általuk használt földterület mennyiségét s jogi minőségét, mezőgazdasági termékeiket, állatállományukat, egyéb jövedelmüket, tartozásaikat tüntetik fel. Doboka megyéről a) összesítő táblázat áll rendelkezésre az egész megyére nézve; az összeírtak csoportjait, az egyes községekben a telkek számát, az állatállományt, a földterület mennyiségét, a mezőgazdasági termékeket, tartozásokat, a mezőgazdasági iparra vonatkozó adatokat közli. b) Az alsó járás összeírása összesítő táblázat, amely szolgabírói járásonként, azon belül községenként halad. Közli az egész, fél vagy harmadrész főpénzt fizető gazdák számát, az állatállományt, a mezőgazdasági termékeket; a kivetett adót. c) Itt találhatók a Doboka megye egyes községei tartozásainak tárgyában lefolytatott vizsgálat iratai. Kolozsvár város összeírása személyenként haladva közli az összeírtak nevét, foglalkozásukat és jövedelmüket, a házak számát, az összeírtak által használt földek mennyiségét, a mezőgazdasági termékekre, állatállományra, a mezőgazdasági iparra és a tartozásokra vonatkozó adatokat. A táblázatok után leíró részt is ad. 1716-ból való a szebeni görög kereskedőtársaság összeírása, amely neveket és lakáscímeket ad meg. 1718-ból Doboka megye felső járásában az ínség után végzett vizsgálat jegyzőkönyve maradt fenn. 1720-ból Felső-Fehér, Küküllő, Torda, Kolozs, Doboka, Belső-Szolnok, Hunyad megyéből, Háromszék, Aranyosszék székely székekből maradt meg összeírás. Az egész érintett törvényhatóságra vonatkozó összegezés van Küküllő, Torda, Kolozs, Doboka, Belső-Szolnok megyékre, Háromszék, Aranyosszék székekre nézve. Egyes községenként összegező táblázat maradt fenn Felső-Fehér, Küküllő, Hunyad megyére vonatkozóan. Az adózók személyeit is megadó összeírás Küküllő megye alsó járásáé, amely egy-egy helységen belül az adózókat jogi állásuk szerint csoportosítva közli. Az egész törvényhatóságra vonatkozó összeírások csak táblázatokat tartalmaznak, kivéve Háromszéket, valamint Torda megye összeírását, amelyek leíró jellegűek. A községenként összegező összeírások táblázatot és leíró részt (minden egyes helységnél külön) tartalmaznak. A személyeket is feltüntető összeírás csak táblázatot ad. Az összeírások többsége az adózók által használt földterület nagyságát, állatállományukat, mezőgazdasági termékeiket, a mezőgazdasági iparra vonatkozó adatokat, valamint tartozásaikat közli. Kivétel Felső-Fehér megye összeírása, amely csak a kivetett adó mennyiségét tünteti fel; Küküllő megyének az egész megye adatait összegező táblázatai egyike az adózók számánál megadja, hogy hányad füstről adóznak, valamint hogy egy-egy füstre, marhára, ill. hold földre mennyi adó esett. Hasonló ehhez Kolozs megye felső járásának összegező táblázata. A Doboka megye felső járására vonatkozó egyik összesítő táblázat is jelzi, hogy az összeírtak hányadrész füstről adóznak; Doboka megye felső járása egy összesítő táblázata az egész, fél, harmadrész adózók, özvegyek adóját, az egy marháról, valamint a mezőgazdasági termékek után fizetett adó mennyiségét, továbbá egy-egy kalangya gabona eresztését adja meg; Hunyad megye összeírásának töredéke a füst, marha és oeconomia után fizetett pénz, búza és széna mennyiségét tünteti fel; Háromszék összeírása az összeírtak csoportján kívül csak az adósságokat, valamint (leírásszerűen) az összeírás évében betakarított termést adja meg. 1721-ből Alsó-Fehér, Felső-Fehér, Doboka, Hunyad, Belső-Szolnok megyékről, Fogarasvidékről, Udvarhely- (és Bardócszék), Csík-Gyergyó-Kászonszék, Háromszék, Marosszék, Aranyosszék székely székekről, Újegyházszék és Besztercevidék szász székről, ill. vidékről maradtak fenn összeírások. Az egész megyére stb. vonatkozó összesítő táblázatok állnak rendelkezésre Alsó-Fehér, Felső-Fehér, Belső-Szolnok, Hunyad megye, Fogarasvidék, Udvarhelyszék, Marosszék, Háromszék, Csík-Gyergyó-Kászonszék, Aranyosszék székely székek, Újegyházszék szász szék esetében. Csak összegezve közlő táblázatok maradtak fenn Doboka megye alsó járására, Belső-Szolnok megyére, Háromszékre (Kézdiszék, Orbaiszék), Marosszékre vonatkozóan. A többi táblázatok járásonként, azon belül helységenként, egy-egy helységen belül az összeírtak jogi helyzete szerinti csoportosításban személyenként közlik az adatokat. Egy-egy megyére többféle összeírás is vonatkozhat: az egész megyét összegező táblázat és személyenként haladó összeírás stb. Az összeírások általában közlik az összeírtak által használt telkek számát, földterületük mennyiségét, állatállományukat, mezőgazdasági termékeiket, a mezőgazdasági iparra vonatkozó adatokat, a tartozásokat, helyenként (mint Besztercevidéken) az adó mennyiségét, másutt (Alsó-Fehér megye összesítő táblázata) egy-egy helységnek a legelőkből, malomtartásból, halászatból, fakitermelésből, makkoltatásból, bortermelésből, ércbányászatból, vaskohászatból származó jövedelmét is. Fogarasvidék összesítő táblázata az egész, fél és harmadrész adót fizető gazdák számát, az állatállományt, mezőgazdasági termékeket, az őszi és tavaszi gabona eresztését, a természeti csapásokat és károkat, végül az adó mennyiségét adja meg. Külön táblázatok tartalmazzák a Felső-Fehér megyei görög egyesült és görög nem egyesült lelkészekre vonatkozó adatokat (lényegében ugyanazokat, amelyeket az adózóknál általában). Ugyancsak külön táblázat adja meg Udvarhelyszéknél (helységenként) a papok, molnárok, harangozók és napszámosok számát. Háromszék, Csík-Gyergyó-Kászonszék egyik összeírása az adózó nemesek, valamint jobbágyaik, zselléreik helységenként és személyenként haladó összeírása. Másik conscriptiója (amely a városokat is tartalmazza) az összeírtak jogi helyzetük szerinti elkülönített csoportjait, az általuk használt föld mennyiségét, állatállományukat, a mezőgazdasági termékeiket, a mezőgazdasági iparra, a tartozásokra, az iparra és kereskedelemre vonatkozó adatokat, adójuk mennyiségét közli. Marosszék egy összeírása (bizonytalan, hogy nem 1720-ból származik-e) összegezve adja meg az egész, fél és harmadrész adózók számát, állatállományukat, mezőgazdasági termékeiket, valamint az egy főre, marhára, ill. köblös földre eső adót. 1722-ből Alsó-Fehér, Felső-Fehér, Doboka, Kolozs megyékre, Fogarasvidékre, Udvarhelyszék, Háromszék, Csík-Gyergyó-Kászonszék, Marosszék székely székekre, Szeben szász székre, Szeben városra, Brassóvidékre, Szászsebesszékre, Nagysinkszékre, Szerdahelyszékre, Szászvárosszékre, Kolozsvár és Vajdahunyad városára és a hét bírák jószágaira vonatkozó összeírások maradtak fenn. Az összeírások közül Doboka és Kolozs megye, Udvarhelyszék, Marosszék, Szebenszék és Szeben város, Brassóvidék, Szászsebesszék, Nagysinkszék, Szerdahelyszék, Szászvárosszék összeírásai (valamint egy meg nem állapított területre vonatkozó töredék) községenként összegező táblázatokat és leíró részt tartalmaznak. A többi összeírás járásonként, azon belül helységenként - egy-egy helységnél az összeírtak jogi helyzete szerint csoportosítva a személyeket - halad. Az összeírások általában megadják az összeírtak által használt földterület nagyságát, állatállományukat, mezőgazdasági termékeiket, a tartozásokat , az adó mennyiségét. Ezektől erősebben eltér Szeben város és Kolozsvár összeírása, amely az összeírtak jövedelmeit aszerint részletezi, hogy azok milyen forrásból származnak; ezenkívül a többi összeírásnál közölt adatokat is tartalmazza. 1723-ból Alsó-Fehér, Felső-Fehér, Küküllő; Torda, Hunyad megyére, Segesvárszék, Medgyesszék, Kőhalomszék szász székekre vonatkozó összeírások maradtak fenn. Az összeírások Segesvárszék és Medgyesszék kivételével helységenként összegezett adatokat, valamint minden helységnél leíró részt tartalmaznak; Segesvár és Medgyes székeké helységenként, az összeírtak személyeit jogi helyzetük szerinti csoportosításban közli. Megadják az összeírtak által használt földterület nagyságát, állatállományukat, mezőgazdasági termékeiket, a mezőgazdasági iparra vonatkozó adatokat, a tartozásokat, helyenként a nem mezőgazdasági forrásból származó összjövedelmet, másutt az adó mennyiségét. 1724-ből Alsó-Fehér, Felső-Fehér, Torda, Hunyad megyére, Szászsebesszékre, Szászvárosszékre, Besztercevidékre vonatkozó összeírások maradtak fenn. Az összeírások közül az egész megyére, székre, ill. vidékre vonatkozó összesítések Alsó-Fehér, Felső-Fehér megye, Szászsebesszék, Szászvárosszék, Besztercevidék összeírásai. Torda megye (felső járása) összeírása helységenként táblázatban és leíró részben összegezi a helységre vonatkozó adatokat. Torda megye (felső járása) egy másik összeírása, valamint Hunyad megye összeírása községenként, az összeírtakat jogi helyzetük szerinti csoportosítva megadja az összeírtak által használt földterület mennyiségét, állatállományukat, mezőgazdasági termékeiket, a mezőgazdasági iparra vonatkozó adatokat, a nem mezőgazdasági forrásból származó jövedelmeket és a tartozásokat. (Alsó-Fehér és Felső-Fehér megyéknél a megyére vonatkozó összes adatokat ismertető szokásos táblázatokon kívül külön táblázatok összegezik a megyében élő egyházi nemesek, a popae supernumerarii és a kamarai hajósok, valamint a vagabundusok adatait.) 1725-ből Küküllő megye összeírása maradt fenn. Az összeírás az összeírtakat helységenként, jogi helyzetük szerinti csoportokban sorolja fel. Megadja az összeírtak által használt földterület nagyságát, állatállományukat, mezőgazdasági termékeiket, a mezőgazdasági iparra vonatkozó adatokat, tartozásaikat, adójuk összegét. 1727-ből Hunyad megye összeírása maradt fenn. Az összeírás az összeírtakat helységenként, jogi helyzetük szerinti csoportokban sorolja fel. Feltünteti az összeírtak által használt földterület nagyságát, állatállományukat, mezőgazdasági termékeiket, a mezőgazdasági iparra vonatkozó adatokat, nem mezőgazdasági forrásból származó jövedelmüket, tartozásaikat: 1733-ból Alsó-Fehér, Küküllő, Kolozs, Hunyad megye, Kolozsvár, Gyulafehérvár, Vízakna, Abrudbánya, Marosvásárhely, Vajdahunyad, Kézdivásárhely, Csíkszereda és Hátszeg városok összeírásai maradtak fenn. Az összeírások közül külön tárgyalandók Alsó-Fehér és Küküllő megyék összeírásai. Hunyad megye összeírásainak egyike helységenként összesített adatokat és minden egyes helységnél leíró részt ad meg. A többi összeírás az összeírtak személyeit helységenként jogi helyzetük szerint csoportosítva sorolja fel. Kolozs megyéé csak az állatállományt és az adó mennyiségét közli. Hunyad megye összeírásainak egyike a profugusokra nézve tartalmaz adatokat; a megye hosdáti járásának, valamint a községenkénti összegezéseket tartalmazó összeírása az összeírtak által használt földterület mennyiségét (az utóbbi a föld jogi minőségét is), állatállományukat, mezőgazdasági termékeiket, a mezőgazdasági iparra vonatkozó adatokat, a tartozásokat adja meg. A városok összeírásai személyenként haladnak. Kolozsvár egyik összeírása csak az adó mennyiségét tartalmazza. A másik megadja az összeírt foglalkozását, házainak számát, mezőgazdasági termékeit, állatállományát, a tartozásokra vonatkozó adatokat, az adó összegét, végül a beszállásolásra vonatkozó adatokat. Gyulafehérvár összeírása megadja az összeírt személy belső telke nagyságát, az általa használt földterület nagyságát, állatállományát, foglalkozását ezen belül azt is, hogy tisztán mezőgazdasággal vagy iparral foglalkozik-e), az adó mennyiségét, tartozásokat: Vízakna összeírása a foglalkozás mellett megadja a quantum militarét, a fiscus taxáját, az összeírtak állatállományát, mezőgazdaságát, tartozásaikat, adóhátralékukat. Abrudbánya összeírása a ház(ak), zúzómalmok számát, az összeírtak által használt földterület nagyságát, állatállományukat, évi adójukat közli. Marosvásárhely összeírása személyenként halad; megadja az összeírtak jogi helyzetét, foglalkozását, kereskedelmi tevékenységükre vonatkozó adatokat, telkeik számát, az általuk használt föld mennyiségét, állatállományát, a szőlőművelésre vonatkozó adatokat, adójukat. Vajdahunyad, Kézdivásárhely, Csíkszereda és Hátszeg városok összeírása személyenként haladva megadja az összeírtak foglalkozását, az általuk használt földterület nagyságát, mezőgazdasági termékeiket, tartozásaikat és adójukat, ezenkívül Vajdahunyadnál az összeírtak taxáját, Kézdivásárhelynél a combusti és a desertae számát, Csíkszeredánál a conditiót. Hátszegnél a tartozásokra vonatkozó adatokat nem közöl. Alsó-Fehér és Küküllő megye említett összeírásai a görög egyesült és görög nem egyesült lelkészekre vonatkoznak. Helységenként megadják ezek nevét, fiaik nevét és korát, ház(aik), telkeik számát, állatállományukat, híveik számát és a lelkészek conditióját. 1734-ből Kraszna megye összeírása maradt fenn. Helységenként, azon belül - csoportosítás nélkül - személyenként sorolja fel az adózókat. Megadja az összeírtak testvéreinek és fiainak számát, állatállományukat, mezőgazdasági termékeiket, mezőgazdasági, valamint az iparra vonatkozó összeírásokat, a tartozásokat. 1734-ből egy tanúvallatás maradt itt Resinárt illetően. 1746-ból Alsó- és Felső-Fehér megye összeírása maradt fenn. Alsó-Fehér megye szentbenedeki, alvinci, nagyenyedi, kisenyedi, pókafalvi, marosújvári járásainak összeírása járásonként összesítő táblázatot ad. Közli az összeírtak által használt földterület nagyságát és állatállományukat, valamint helyenként az esetleges adómentes földterületeket, másutt külön a szőlők nagyságát vagy az exemptusokra vonatkozó adatokat és leíró megjegyzéseket. Alsó-Fehér megye balázsfalvi járásának összeírása helységenként táblázatban és leíró részben összegezve adja az összeírtakra vonatkozó adatokat: a füstök számát, állatállományt, vetésterületet. Alsó-Fehér megye egy összeírásának töredéke helységenként, személyenként tünteti fel az állatállományt és a mezőgazdasági termékeket. Alsó-Fehér megye magyarigeni járásának összeírása helységenként és személyenként adja meg az összeírtak állatállományát, az általuk használt földterület mennyiségét, a mezőgazdasági iparra, valamint az exemptusokra vonatkozó adatokat. Felső-Fehér megye peselneki, bürkösi, pálosi, bolyai, réteni járásának összeírása a járásra vonatkozó adatokat (a füstök számát, az állatállományt, az összeírtak által használt földterület nagyságát, valamint az exemptusok adatait) összesítő táblázatban közli. Felső-Fehér megye réteni járásának egy másik összeírása az összeírtakat helységenként, jogi helyzetük szerint csoportosítva sorolja fel. Az állatállományra, valamint az adózók által használt földterületre nézve közöl adatokat. 1747-ből Marosszék egy összeírása maradt fenn. Járásonként, azon belül helységenként jogi helyzetük szerint csoportosítva sorolja fel az összeírtakat. Az egyes táblázatok után az egész székre vonatkozó leíró rész következik. 1749-ből Zaránd megye brádi és halmágyi járásának és Körösbánya, Riska, Cebe és Karács bányahelyeknek összeírása maradt fenn. Az összeírás helységenként sorolja fel az összeírtak személyeit: külön-külön csoportokban a helységekben lakó földesurakat, lelkészeket, egyházi nemeseket, subditusokat, inquilinusokat és a rájuk vonatkozó adatokat: a földesúrnál a gazdaságokkal bíró curiák számát, a domestica familia számát, az állatállományt, valamint az általuk elhasznált sómennyiséget; a többi csoportoknál ezek közül az adatok közül az utolsó kettő van meg, amelyekhez az utolsó három csoportnál a családtagok száma járul. 1753-ból Kolozs megye felső kerülete bikali járásának, valamint Boros Katának Bánffy Farkasra és feleségére, továbbá Vay Lászlóra és Mihályra szállott birtokainak (Somlyócsehi, Kerestelek, Somlyó, Győrtelke, Hídvég, Maladé) összeírása maradt fönn. Az előbbi a járásra vonatkozó összesítő táblázat; főleg a járást ért természeti csapásokra vonatkozó adatokat adja meg. Az utóbbi személyenként haladó, valamint összesítő táblázatokat ad. 1754-ből Resinár helység összeírása maradt fenn. Az összeírás személyenként haladva, erősen részletezve közli az összeírtak taxáját, állatállományukat és mezőgazdasági termékeiket, valamint egyéb jövedelmeiket és az adó mennyiségét. 1758-1759-ből egy Torda megyei összeírás töredéke származik. 1759-ből Kolozs megye, Kolozsvár és Szeben városok összeírása maradt fenn. Kolozs megye összeírása az újoncozással kapcsolatos. Kolozsvár összeírása a város házaira vonatkozik; ezeket városrészenként, egyenként sorolja fel, és a ház becsértékébő1 1evezetett számításokat tartalmaz. Szeben összeírása személyenként haladva azt mutatja ki, hogy mennyivel csökkent 1755 óta az egyes adózók által fizetett adó. 1760-ból Hunyad megye összeírása található a sorozatban. Az összeírás járásonként, azon belül helységenként sorolja fel a jogi helyzetük szerint csoportosított összeírtakat; az adózásra vonatkozó speciális adatokat ad meg. 1761-ből Aranyosszék (felvinci és kövendi járás) összeírásai származnak. Mindkét járásra nézve két különböző összeírás áll rendelkezésre. Az egyik csak az adózó nemesek és szabadok adatait tartalmazza; megadja ezek 1761., 1762. és 1763. évi adóját. A másik az adózók összes csoportjaira kiterjed; lényegében az előbbinél szereplő adatokat adja meg. 1762-ből Jád (Besztercevidék) helység összeírása van meg. Az összeírtakat jogi helyzetük szerint csoportosítva közli fejadójukat és egyéb adóikat, taxáikat, állatállományukat, mezőgazdasági termékeiket. 1766-ból Radnavidék néhány helysége összeírása található az állagban. Ez birtokosonként urbáriumszerű leíró részt nyújt, valamint az illető birtokosok jobbágyainak nevét; nőtlen fiaik nevét és korát, az általuk használt földterület nagyságát és állatállományukat közli. 1770-ből Kolozsvár házai összeírása (amely a házak helyiségei számát, a rájuk kivetett taxát és census quartirialist adja meg) és egy, Kolozsvár városa adó-, katonai szállásügyeit, a városi közjövedelmeket, általában a városi gazdaságot és vegyes ügyeket tartalmazó jelentés maradt fenn. 1774-ből Jád (Besztercevidék) helység összeírása (az összeírtakat jogi helyzetük szerint csoportosítva sorolja fel, megadva az általuk használt földterület nagyságát, állatállományukat, az impossessionatusok számát és az adó mennyiségét) található a sorozatban. 1778-ból Kolozs megye felső járása, valamint Kolozsvár és Marosvásárhely összeírásai származnak. Kolozs megye felső járásának mindhárom összeírása a járásra vonatkozó összesítő táblázatot ad. Az összeírások egyike főleg a föld termékenységére, a gabona maghozamára, a gabona, bor és széna piaci értékesítési lehetőségeire és az összeírtak földesúri és községi terheire vonatkozó; másika az állattenyésztést, az állatok értékesítését, valamint ugyancsak az összeírtak földesúri és községi terheit illető; harmadika a fakitermelésre, a fa piaci értékesítésére, valamint ugyancsak az összeírtak földesúri és községi terheire vonatkozó adatokat közöl. Kolozsvár összeírásai közül kettő a város házainak összeírása. Városnegyedenként sorolják fel a házakat, megadják a tulajdonos nevét, a ház osztályozását és becsértékét. Csak az utolsóban térnek el egymástól. A harmadik Kolozsvár kertjeinek összeírása, városrészek és személyek szerint. Feltünteti, hogy a kert veteményes-, szőlős- stb. kert-e, és a termékek mennyiségét. Marosvásárhely összeírása a kolozsvári házösszeíráshoz hasonló házösszeírás. 1788-ból Sugág (Alsó-Fehér megye) helységből egy kataszteri összeírás töredéke maradt fenn. 1796-ból Kolozsvár szállásul alkalmas házainak összeírása található az állagban. 1808-1809-ből a nemesi insurrectióval kapcsolatos összeírások kerültek az állagba. Az összeírások Alsó-Fehér, Felső-Fehér, Küküllő, Kolozs, Doboka, Torda, Közép-Szolnok, Kraszna, Hunyad, Zaránd megyék, Kővárvidék, Fogarasvidék, Udvarhelyszék, Marosszék, Háromszék, Csíkszék, Aranyosszék székely székek, Segesvár város és Beszterce (külvárosai) adatait tartalmazzák. Az összeírások három csoportra bonthatók. Az első a nemesség felkelésére vonatkozó adatokat (nevek, lovon vagy gyalog vonulnak-e hadba, milyen címen maradnak távol, hogy járulnak hozzá a felkelés költségeihez; helyenként: az illető megyében stb. hány telkük van) tartalmazó összeírásokat foglalja össze. A másodikba a Segesvárszékre, ill. Beszterce külvárosaira vonatkozó, a polgárőrség és a Landwehr felállításával kapcsolatos összeírások tartoznak. A harmadik csoportba az adózókra vonatkozó összeírások kerültek. Ezek az összeírtakat két csoportba sorolják: falu és vármegye terhét hordozókra és falu rendén lakó, de vármegye és falu terhét nem hordozókra. Mindegyik alrovatai: marhás gazdák, gyalogszeresek, igavonó marháik, idegen cselédek; ezek további alrovatokra bomlanak. Ebbe a csoportba tartozik Kolozs, Doboka és Torda megyék összeírásának egy része. Az összeírások egy kis része keltezetlen. Ezek az általuk megadott adatok szerint csoportosíthatók: 1. Egyes összeírások az összeírtak által használt földterületet, állatállományukat, mezőgazdasági termékeiket, a mezőgazdasági iparra és a tartozásokra vonatkozó adatokat közlik. Ebbe a csoportba tartozik Alsó-Fehér megye három összesítő táblázata, valamint két összeírás-töredéke; Kolozs megyének, Doboka megye alsó járásának, Hunyad megyének egy-egy összeírása, Marosszék három összeírása, Háromszékre vonatkozó három összeírás, Csík-Gyergyó-Kászonszékre vonatkozó hét összeírás, Aranyosszék, valamint Vízakna egy-egy összeírása. 2. Az összeírások egy másik nagyobb csoportját alkotják Gyulafehérvár, Abrudbánya, Vízakna, Hátszeg és (némi eltérésekkel) Marosvásárhely összeírásai. (Az első négy az összeírók személye egyezésének tanúsága szerint egyazon időben készült.) Ezek a (személyenként felsorolt) összeírtak házai) számát, az általuk használt földterület nagyságát, állatállományukat, mezőgazdasági termékeiket, a különböző ipari jövedelmeket, a foglalkozást, valamint a tartozásokat közlik. 3. A többi összeírás nem csoportosítható. Hunyad megyének egy Macskási Péter főispánsága idejéből származó összeírása helységenként felsorolja az exemptusokat, ezek jobbágyait és zselléreit, hitelügyleteiket és a községben esett defectusokat. Hunyad megye egy összeírásának töredéke (a 17-18. század fordulójáról) helységenként az összeírtakat jogi helyzetük szerint csoportosítva sorolja fel. Megadja állatállományukat és a pénzben és természetben fizetendő adó mennyiségét. Miklósvár és Sepsiszék egy összesítő táblázata az összeírtak jogi helyzet szerinti csoportjain kívül az általuk használt földterület nagyságát és jogi minőségét, állatállományukat és a mezőgazdasági iparra vonatkozó adatokat közli: Marosszék alsó circulusának egy összeírása (Sándor János perceptorsága idejéről) feltünteti egy-egy helység birtokosainak, ezek jobbágyainak és zselléreinek nevét. Marosvásárhely egy 18. századi összeírása a házakat és az egy-egy házban lakó személyeket sorolja fel. Zaránd megye egy 18. századi összeírása (összesítő táblázat) a következő adatokat adja meg: házas jobbágyok, özvegyek, vagyonnal rendelkező, ill. nem rendelkező zsellérek, kóborlók (""Delitescentes vulgo rideg""), jobbágyok 16 évnél idősebb fiai és testvérei, valamint az állatállományukra, mezőgazdasági termékeikre, mindenféle iparra és az aranymosásra vonatkozó adatok. Torda megye felső járásából az exemptusok egy összegező összeírása maradt fenn. Kővárvidék egy összesítő táblázata helységenként összegezve arra a kérdésre ad választ, hogy a helység lakói mennyiben foglalkoznak állattenyésztéssel, főjövedelmük-e a napszámosmunka, valamint milyenek piaci értékesítési lehetőségeik. Fennmaradt az állagban egy Küküllő, Hunyad, Torda, Zaránd, Doboka, Kraszna, Kolozs megyékre vonatkozó katonai összeírás is, valamint egyes töredékek. Az anyag nagy általánosságban időrendbe szedett. Segédeszköze nincs. A kérőlapon az állag nevét és a szükséges összeírás megjelölését kell feltüntetni. 1. Egyes összeírások az összeírtak által használt földterületet, állatállományukat, mezőgazdasági termékeiket, a mezőgazdasági iparra és a tartozásokra vonatkozó adatokat közlik. Ebbe a csoportba tartozik Alsó-Fehér megye három összesítő táblázata, valamint két összeírás-töredéke; Kolozs megyének, Doboka megye alsó járásának, Hunyad megyének egy-egy összeírása, Marosszék három összeírása, Háromszékre vonatkozó három összeírás, Csík-Gyergyó-Kászonszékre vonatkozó hét összeírás, Aranyosszék, valamint Vízakna egy-egy összeírása. 2. Az összeírások egy másik nagyobb csoportját alkotják Gyulafehérvár, Abrudbánya, Vízakna, Hátszeg és (némi eltérésekkel) Marosvásárhely összeírásai. (Az első négy az összeírók személye egyezésének tanúsága szerint egyazon időben készült.) Ezek a (személyenként felsorolt) összeírtak házai) számát, az általuk használt földterület nagyságát, állatállományukat, mezőgazdasági termékeiket, a különböző ipari jövedelmeket, a foglalkozást, valamint a tartozásokat közlik. 3. A többi összeírás nem csoportosítható. Hunyad megyének egy Macskási Péter főispánsága idejéből származó összeírása helységenként felsorolja az exemptusokat, ezek jobbágyait és zselléreit, hitelügyleteiket és a községben esett defectusokat. Hunyad megye egy összeírásának töredéke (a 17-18. század fordulójáról) helységenként az összeírtakat jogi helyzetük szerint csoportosítva sorolja fel. Megadja állatállományukat és a pénzben és természetben fizetendő adó mennyiségét. Miklósvár és Sepsiszék egy összesítő táblázata az összeírtak jogi helyzet szerinti csoportjain kívül az általuk használt földterület nagyságát és jogi minőségét, állatállományukat és a mezőgazdasági iparra vonatkozó adatokat közli: Marosszék alsó circulusának egy összeírása (Sándor János perceptorsága idejéről) feltünteti egy-egy helység birtokosainak, ezek jobbágyainak és zselléreinek nevét. Marosvásárhely egy 18. századi összeírása a házakat és az egy-egy házban lakó személyeket sorolja fel. Zaránd megye egy 18. századi összeírása (összesítő táblázat) a következő adatokat adja meg: házas jobbágyok, özvegyek, vagyonnal rendelkező, ill. nem rendelkező zsellérek, kóborlók (""Delitescentes vulgo rideg""), jobbágyok 16 évnél idősebb fiai és testvérei, valamint az állatállományukra, mezőgazdasági termékeikre, mindenféle iparra és az aranymosásra vonatkozó adatok. Torda megye felső járásából az exemptusok egy összegező összeírása maradt fenn. Kővárvidék egy összesítő táblázata helységenként összegezve arra a kérdésre ad választ, hogy a helység lakói mennyiben foglalkoznak állattenyésztéssel, főjövedelmük-e a napszámosmunka, valamint milyenek piaci értékesítési lehetőségeik. Fennmaradt az állagban egy Küküllő, Hunyad, Torda, Zaránd, Doboka, Kraszna, Kolozs megyékre vonatkozó katonai összeírás is, valamint egyes töredékek." "Itt találhatók az 1750. évi összeírások kivételével az összes adóösszeírás, valamint az insurrectionalis összeírások, végül a tulajdonképpeni vegyes (különleges szempontok szerint készült stb.) összeírások. Az összeírások legrégibb csoportja egy külön (18.) csomóban foglal helyet: ezek a 16. század második feléből és a 17. századból származó adó- és vegyes összeírások. Az adóösszeírások rendesen egy-egy megyére vagy annak egy-egy járására terjedtek ki; gyakran csak az adózók nevét és a rájuk kivetett adó mennyiségét adták meg; helyenként a földesurak nevét közölték, s egy-egy földesúrnál azt, hogy mely helységben hány adózó jobbágy stb. volt. Az összeírások közt van néhány portális összeírás, valamint az adók befizetésére vonatkozó pénztárkönyv jellegű feljegyzés, illetve ezek töredékei. Ezeken kívül a csomóban vannak kimutatások a 17. század utolsó évtizedéből bizonyos törvényhatóságokban esett tűzkárokról, valamint egyes töredékek (köztük egy 1633. évi összeírás, amely többek között a török főméltóságoknak juttatott összegekről számol be, valamint egy, a Rákóczi-szabadságharc idejéből származó adókivetés Észak-Északkelet-Magyarországra és a Partiumra). Az összeírásoknak az a csoportja, amelyben egy-egy évre nagyobb területről találunk összeírásokat, az 1698. évvel kezdődik. 1698-ból a következő területekre nézve vannak összeírások: magyar megyék és vidékek: Alsó-Fehér, Felső-Fehér, Hunyad, Zaránd megye, Fogarasvidék. Szász székek és vidékek: Szeben város és szék, Segesvárszék, Brassóvidék, Besztercevidék, Szászsebesszék, Szerdahelyszék, Nagysinkszék, Újegyházszék, Szászvárosszék, a hét bírák jószága. Valamennyi 1698. évi összeírás adóösszeírás. Az összeírások közül az Alsó-Fehér, Felső-Fehér, Hunyad és Zaránd megyék és Fogarasvidék járásai, egy-egy járáson belül a helységek, azon belül az adózók csoportjai szerint haladva megadja az adózó állatállományát, valamint az általa fizetett adót s végül a puszta telkek számát. A szász székek és vidékek összeírásai általában azt jelzik, hogy mi az összeírt személy jogi helyzete, helybeli-e vagy honnan való, mi igásállatainak száma, milyen, az igásállatokéval egyenértékű vagyonnal rendelkezik, s adótárgyai után mennyi készpénzt, búzát, zabot szolgáltat. Helyenként az összeírás részletesebb. Az 1699. évből származó összeírások (ugyancsak kivétel nélkül adóösszeírások) a következő területekre vonatkoznak: Felső-Fehér, Közép-Szolnok, Kraszna megye, Marosszék, Marosvásárhely város. Az összeírások közül a Felső-Fehér megyei csak az összeírtak ökör- és lóállományát, valamint az általuk fizetendő adó összegét adja meg rendszeresen. A Közép-Szolnok és Kraszna megyei összeírások részletezik, hogy az összeírt személy vetései milyen jogi minőségű földben vannak (jobbágyok vetése jobbágyföldön, zsellérek vetése jobbágyföldön, nemesek vetése jobbágyföldön, papok vetése jobbágyföldön, jobbágyvetés nemesi földön, vetés irtványon), és az összeírt személy állatállományát, valamint malmait, pálinka- és sörfőző üstjeit; a marosszéki összeírás közli a lakott és puszta telkek számát, az adózók állatállományát, a megművelt és megműveletlen földek terjedelmét, az adózók mezőgazdasági termékeit, pálinka- és sörfőző üstjeinek számát, malmaik jövedelmét, aktív és passzív adósságaikat. Marosvásárhely összeírása csak az adózók neveit adja meg. Az 1700. évi összeírások Alsó-Fehér, Felső-Fehér, Doboka és Zaránd megyére, Kővárvidékre és Máramaros megyére vonatkoznak. Ezek közül Alsó-Fehér és Felső-Fehér megye egy-egy összeírása az egyes helységekről leíró összefoglalást ad. A többi összeírás a helységeken belül a személy nevét is közli. Felső-Fehér megye másik összeírása jelzi, hogy egy-egy személynek mennyi szántója, rétje, vetésterülete van; lényegében hasonló ehhez Zaránd megye összeírása, míg Doboka megyéé ezeket az adatokat alrovatokban részletezve közli. Kővárvidék és Máramaros megye összeírása megadja az összeírtak által használt föld jogi minőségét, a földterület nagyságát, a mezőgazdasági termékeket, állatállományukat, a mezőgazdasági iparra vonatkozó adatokat. 1701-ből Vajdahunyad, Sepsiszentgyörgy, Illyefalva, Kézdivásárhely és Bereck összeírása maradt fenn. Vajdahunyad összeírása jogi helyzetük szerint csoportonként felsorolja az adózókat, megadja telkük nagyságát, állatállományukat, kézműveseknél foglalkozásukat. A többi városok összeírása az adózók állatállományát, az általuk használt földterület nagyságát, házaik számát tartalmazza. Az 1713. évi összeírások a következő területekre vonatkoznak: magyar megyék: Alsó-Fehér, Felső-Fehér, Küküllő, Torda, Kolozs, Belső-Szolnok (alsó járás), Hunyad megye, Fogarasvidék, Hátszeg, Hunyad, Abrudbánya, Gyulafehérvár városok, az ebesfalvi örmény kereskedőtársasághoz tartozó személyek. Székely székek: Udvarhelyszék, Marosszék, Csík-Gyergyó-Kászonszék, Aranyosszék. Csíkszereda, Udvarhely, Bereck, Kézdivásárhely, Sepsiszentgyörgy, Illyefalva városok. Szász székek és vidékek: Szebenszék, Brassóvidék, Besztercevidék, Szászsebesszék, Szerdahelyszék, Kőhalomszék, Nagysinkszék, Brassó város, Szászsebes város; ezeken kívül Újegyházszék összeírása, amelyről bizonytalan, hogy ebből az évből származik-e. Az összeírások általában helységenként, az összeírtakat jogi helyzetük szerinti csoportosításban sorolja fel. Gyakran közli az összeírtak által használt földterület nagyságát és jogi minőségét, a puszta telkek számát, a mezőgazdasági iparral kapcsolatos adatokat, az adózók mezőgazdasági termékeit, állatállományukat és a tartozásukra vonatkozó adatokat. Az 1714. évi összeírás Alsó-Fehér, Küküllő, Doboka megyére és Kolozsvár városára terjed ki. Alsó-Fehér megyénél a) az egész megyére vonatkozó összesítő táblázat található. Az összeírtak csoportjait, az appertinentiával rendelkező, ill. nem rendelkező telkek számát, ökreik számát, a pénzben, búzában, zabban fizetendő adó mennyiségét tartalmazza. b) A községenként haladó összeírás egy-egy községre vonatkozó leíró rész után a községre vonatkozó összesített adatokat adja meg (összeírtak száma, házaik, telkeik száma, az adózók által használt föld minéműsége, állatállományuk, mezőgazdasági termékeik, sör- és pálinkafőzőik, tartozásaik). Egy-egy járás adatait szintén külön táblázat összegezi. Küküllő megyéről községenként haladó összeírás maradt fenn, mely leíró részt és a községek adatait összesítő táblázatot tartalmaz. A táblázatok az összeírtak csoportjait, telkeik számát, az általuk használt földterület mennyiségét s jogi minőségét, mezőgazdasági termékeiket, állatállományukat, egyéb jövedelmüket, tartozásaikat tüntetik fel. Doboka megyéről a) összesítő táblázat áll rendelkezésre az egész megyére nézve; az összeírtak csoportjait, az egyes községekben a telkek számát, az állatállományt, a földterület mennyiségét, a mezőgazdasági termékeket, tartozásokat, a mezőgazdasági iparra vonatkozó adatokat közli. b) Az alsó járás összeírása összesítő táblázat, amely szolgabírói járásonként, azon belül községenként halad. Közli az egész, fél vagy harmadrész főpénzt fizető gazdák számát, az állatállományt, a mezőgazdasági termékeket; a kivetett adót. c) Itt találhatók a Doboka megye egyes községei tartozásainak tárgyában lefolytatott vizsgálat iratai. Kolozsvár város összeírása személyenként haladva közli az összeírtak nevét, foglalkozásukat és jövedelmüket, a házak számát, az összeírtak által használt földek mennyiségét, a mezőgazdasági termékekre, állatállományra, a mezőgazdasági iparra és a tartozásokra vonatkozó adatokat. A táblázatok után leíró részt is ad. 1716-ból való a szebeni görög kereskedőtársaság összeírása, amely neveket és lakáscímeket ad meg. 1718-ból Doboka megye felső járásában az ínség után végzett vizsgálat jegyzőkönyve maradt fenn. 1720-ból Felső-Fehér, Küküllő, Torda, Kolozs, Doboka, Belső-Szolnok, Hunyad megyéből, Háromszék, Aranyosszék székely székekből maradt meg összeírás. Az egész érintett törvényhatóságra vonatkozó összegezés van Küküllő, Torda, Kolozs, Doboka, Belső-Szolnok megyékre, Háromszék, Aranyosszék székekre nézve. Egyes községenként összegező táblázat maradt fenn Felső-Fehér, Küküllő, Hunyad megyére vonatkozóan. Az adózók személyeit is megadó összeírás Küküllő megye alsó járásáé, amely egy-egy helységen belül az adózókat jogi állásuk szerint csoportosítva közli. Az egész törvényhatóságra vonatkozó összeírások csak táblázatokat tartalmaznak, kivéve Háromszéket, valamint Torda megye összeírását, amelyek leíró jellegűek. A községenként összegező összeírások táblázatot és leíró részt (minden egyes helységnél külön) tartalmaznak. A személyeket is feltüntető összeírás csak táblázatot ad. Az összeírások többsége az adózók által használt földterület nagyságát, állatállományukat, mezőgazdasági termékeiket, a mezőgazdasági iparra vonatkozó adatokat, valamint tartozásaikat közli. Kivétel Felső-Fehér megye összeírása, amely csak a kivetett adó mennyiségét tünteti fel; Küküllő megyének az egész megye adatait összegező táblázatai egyike az adózók számánál megadja, hogy hányad füstről adóznak, valamint hogy egy-egy füstre, marhára, ill. hold földre mennyi adó esett. Hasonló ehhez Kolozs megye felső járásának összegező táblázata. A Doboka megye felső járására vonatkozó egyik összesítő táblázat is jelzi, hogy az összeírtak hányadrész füstről adóznak; Doboka megye felső járása egy összesítő táblázata az egész, fél, harmadrész adózók, özvegyek adóját, az egy marháról, valamint a mezőgazdasági termékek után fizetett adó mennyiségét, továbbá egy-egy kalangya gabona eresztését adja meg; Hunyad megye összeírásának töredéke a füst, marha és oeconomia után fizetett pénz, búza és széna mennyiségét tünteti fel; Háromszék összeírása az összeírtak csoportján kívül csak az adósságokat, valamint (leírásszerűen) az összeírás évében betakarított termést adja meg. 1721-ből Alsó-Fehér, Felső-Fehér, Doboka, Hunyad, Belső-Szolnok megyékről, Fogarasvidékről, Udvarhely- (és Bardócszék), Csík-Gyergyó-Kászonszék, Háromszék, Marosszék, Aranyosszék székely székekről, Újegyházszék és Besztercevidék szász székről, ill. vidékről maradtak fenn összeírások. Az egész megyére stb. vonatkozó összesítő táblázatok állnak rendelkezésre Alsó-Fehér, Felső-Fehér, Belső-Szolnok, Hunyad megye, Fogarasvidék, Udvarhelyszék, Marosszék, Háromszék, Csík-Gyergyó-Kászonszék, Aranyosszék székely székek, Újegyházszék szász szék esetében. Csak összegezve közlő táblázatok maradtak fenn Doboka megye alsó járására, Belső-Szolnok megyére, Háromszékre (Kézdiszék, Orbaiszék), Marosszékre vonatkozóan. A többi táblázatok járásonként, azon belül helységenként, egy-egy helységen belül az összeírtak jogi helyzete szerinti csoportosításban személyenként közlik az adatokat. Egy-egy megyére többféle összeírás is vonatkozhat: az egész megyét összegező táblázat és személyenként haladó összeírás stb. Az összeírások általában közlik az összeírtak által használt telkek számát, földterületük mennyiségét, állatállományukat, mezőgazdasági termékeiket, a mezőgazdasági iparra vonatkozó adatokat, a tartozásokat, helyenként (mint Besztercevidéken) az adó mennyiségét, másutt (Alsó-Fehér megye összesítő táblázata) egy-egy helységnek a legelőkből, malomtartásból, halászatból, fakitermelésből, makkoltatásból, bortermelésből, ércbányászatból, vaskohászatból származó jövedelmét is. Fogarasvidék összesítő táblázata az egész, fél és harmadrész adót fizető gazdák számát, az állatállományt, mezőgazdasági termékeket, az őszi és tavaszi gabona eresztését, a természeti csapásokat és károkat, végül az adó mennyiségét adja meg. Külön táblázatok tartalmazzák a Felső-Fehér megyei görög egyesült és görög nem egyesült lelkészekre vonatkozó adatokat (lényegében ugyanazokat, amelyeket az adózóknál általában). Ugyancsak külön táblázat adja meg Udvarhelyszéknél (helységenként) a papok, molnárok, harangozók és napszámosok számát. Háromszék, Csík-Gyergyó-Kászonszék egyik összeírása az adózó nemesek, valamint jobbágyaik, zselléreik helységenként és személyenként haladó összeírása. Másik conscriptiója (amely a városokat is tartalmazza) az összeírtak jogi helyzetük szerinti elkülönített csoportjait, az általuk használt föld mennyiségét, állatállományukat, a mezőgazdasági termékeiket, a mezőgazdasági iparra, a tartozásokra, az iparra és kereskedelemre vonatkozó adatokat, adójuk mennyiségét közli. Marosszék egy összeírása (bizonytalan, hogy nem 1720-ból származik-e) összegezve adja meg az egész, fél és harmadrész adózók számát, állatállományukat, mezőgazdasági termékeiket, valamint az egy főre, marhára, ill. köblös földre eső adót. 1722-ből Alsó-Fehér, Felső-Fehér, Doboka, Kolozs megyékre, Fogarasvidékre, Udvarhelyszék, Háromszék, Csík-Gyergyó-Kászonszék, Marosszék székely székekre, Szeben szász székre, Szeben városra, Brassóvidékre, Szászsebesszékre, Nagysinkszékre, Szerdahelyszékre, Szászvárosszékre, Kolozsvár és Vajdahunyad városára és a hét bírák jószágaira vonatkozó összeírások maradtak fenn. Az összeírások közül Doboka és Kolozs megye, Udvarhelyszék, Marosszék, Szebenszék és Szeben város, Brassóvidék, Szászsebesszék, Nagysinkszék, Szerdahelyszék, Szászvárosszék összeírásai (valamint egy meg nem állapított területre vonatkozó töredék) községenként összegező táblázatokat és leíró részt tartalmaznak. A többi összeírás járásonként, azon belül helységenként - egy-egy helységnél az összeírtak jogi helyzete szerint csoportosítva a személyeket - halad. Az összeírások általában megadják az összeírtak által használt földterület nagyságát, állatállományukat, mezőgazdasági termékeiket, a tartozásokat , az adó mennyiségét. Ezektől erősebben eltér Szeben város és Kolozsvár összeírása, amely az összeírtak jövedelmeit aszerint részletezi, hogy azok milyen forrásból származnak; ezenkívül a többi összeírásnál közölt adatokat is tartalmazza. 1723-ból Alsó-Fehér, Felső-Fehér, Küküllő; Torda, Hunyad megyére, Segesvárszék, Medgyesszék, Kőhalomszék szász székekre vonatkozó összeírások maradtak fenn. Az összeírások Segesvárszék és Medgyesszék kivételével helységenként összegezett adatokat, valamint minden helységnél leíró részt tartalmaznak; Segesvár és Medgyes székeké helységenként, az összeírtak személyeit jogi helyzetük szerinti csoportosításban közli. Megadják az összeírtak által használt földterület nagyságát, állatállományukat, mezőgazdasági termékeiket, a mezőgazdasági iparra vonatkozó adatokat, a tartozásokat, helyenként a nem mezőgazdasági forrásból származó összjövedelmet, másutt az adó mennyiségét. 1724-ből Alsó-Fehér, Felső-Fehér, Torda, Hunyad megyére, Szászsebesszékre, Szászvárosszékre, Besztercevidékre vonatkozó összeírások maradtak fenn. Az összeírások közül az egész megyére, székre, ill. vidékre vonatkozó összesítések Alsó-Fehér, Felső-Fehér megye, Szászsebesszék, Szászvárosszék, Besztercevidék összeírásai. Torda megye (felső járása) összeírása helységenként táblázatban és leíró részben összegezi a helységre vonatkozó adatokat. Torda megye (felső járása) egy másik összeírása, valamint Hunyad megye összeírása községenként, az összeírtakat jogi helyzetük szerinti csoportosítva megadja az összeírtak által használt földterület mennyiségét, állatállományukat, mezőgazdasági termékeiket, a mezőgazdasági iparra vonatkozó adatokat, a nem mezőgazdasági forrásból származó jövedelmeket és a tartozásokat. (Alsó-Fehér és Felső-Fehér megyéknél a megyére vonatkozó összes adatokat ismertető szokásos táblázatokon kívül külön táblázatok összegezik a megyében élő egyházi nemesek, a popae supernumerarii és a kamarai hajósok, valamint a vagabundusok adatait.) 1725-ből Küküllő megye összeírása maradt fenn. Az összeírás az összeírtakat helységenként, jogi helyzetük szerinti csoportokban sorolja fel. Megadja az összeírtak által használt földterület nagyságát, állatállományukat, mezőgazdasági termékeiket, a mezőgazdasági iparra vonatkozó adatokat, tartozásaikat, adójuk összegét. 1727-ből Hunyad megye összeírása maradt fenn. Az összeírás az összeírtakat helységenként, jogi helyzetük szerinti csoportokban sorolja fel. Feltünteti az összeírtak által használt földterület nagyságát, állatállományukat, mezőgazdasági termékeiket, a mezőgazdasági iparra vonatkozó adatokat, nem mezőgazdasági forrásból származó jövedelmüket, tartozásaikat: 1733-ból Alsó-Fehér, Küküllő, Kolozs, Hunyad megye, Kolozsvár, Gyulafehérvár, Vízakna, Abrudbánya, Marosvásárhely, Vajdahunyad, Kézdivásárhely, Csíkszereda és Hátszeg városok összeírásai maradtak fenn. Az összeírások közül külön tárgyalandók Alsó-Fehér és Küküllő megyék összeírásai. Hunyad megye összeírásainak egyike helységenként összesített adatokat és minden egyes helységnél leíró részt ad meg. A többi összeírás az összeírtak személyeit helységenként jogi helyzetük szerint csoportosítva sorolja fel. Kolozs megyéé csak az állatállományt és az adó mennyiségét közli. Hunyad megye összeírásainak egyike a profugusokra nézve tartalmaz adatokat; a megye hosdáti járásának, valamint a községenkénti összegezéseket tartalmazó összeírása az összeírtak által használt földterület mennyiségét (az utóbbi a föld jogi minőségét is), állatállományukat, mezőgazdasági termékeiket, a mezőgazdasági iparra vonatkozó adatokat, a tartozásokat adja meg. A városok összeírásai személyenként haladnak. Kolozsvár egyik összeírása csak az adó mennyiségét tartalmazza. A másik megadja az összeírt foglalkozását, házainak számát, mezőgazdasági termékeit, állatállományát, a tartozásokra vonatkozó adatokat, az adó összegét, végül a beszállásolásra vonatkozó adatokat. Gyulafehérvár összeírása megadja az összeírt személy belső telke nagyságát, az általa használt földterület nagyságát, állatállományát, foglalkozását ezen belül azt is, hogy tisztán mezőgazdasággal vagy iparral foglalkozik-e), az adó mennyiségét, tartozásokat: Vízakna összeírása a foglalkozás mellett megadja a quantum militarét, a fiscus taxáját, az összeírtak állatállományát, mezőgazdaságát, tartozásaikat, adóhátralékukat. Abrudbánya összeírása a ház(ak), zúzómalmok számát, az összeírtak által használt földterület nagyságát, állatállományukat, évi adójukat közli. Marosvásárhely összeírása személyenként halad; megadja az összeírtak jogi helyzetét, foglalkozását, kereskedelmi tevékenységükre vonatkozó adatokat, telkeik számát, az általuk használt föld mennyiségét, állatállományát, a szőlőművelésre vonatkozó adatokat, adójukat. Vajdahunyad, Kézdivásárhely, Csíkszereda és Hátszeg városok összeírása személyenként haladva megadja az összeírtak foglalkozását, az általuk használt földterület nagyságát, mezőgazdasági termékeiket, tartozásaikat és adójukat, ezenkívül Vajdahunyadnál az összeírtak taxáját, Kézdivásárhelynél a combusti és a desertae számát, Csíkszeredánál a conditiót. Hátszegnél a tartozásokra vonatkozó adatokat nem közöl. Alsó-Fehér és Küküllő megye említett összeírásai a görög egyesült és görög nem egyesült lelkészekre vonatkoznak. Helységenként megadják ezek nevét, fiaik nevét és korát, ház(aik), telkeik számát, állatállományukat, híveik számát és a lelkészek conditióját. 1734-ből Kraszna megye összeírása maradt fenn. Helységenként, azon belül - csoportosítás nélkül - személyenként sorolja fel az adózókat. Megadja az összeírtak testvéreinek és fiainak számát, állatállományukat, mezőgazdasági termékeiket, mezőgazdasági, valamint az iparra vonatkozó összeírásokat, a tartozásokat. 1734-ből egy tanúvallatás maradt itt Resinárt illetően. 1746-ból Alsó- és Felső-Fehér megye összeírása maradt fenn. Alsó-Fehér megye szentbenedeki, alvinci, nagyenyedi, kisenyedi, pókafalvi, marosújvári járásainak összeírása járásonként összesítő táblázatot ad. Közli az összeírtak által használt földterület nagyságát és állatállományukat, valamint helyenként az esetleges adómentes földterületeket, másutt külön a szőlők nagyságát vagy az exemptusokra vonatkozó adatokat és leíró megjegyzéseket. Alsó-Fehér megye balázsfalvi járásának összeírása helységenként táblázatban és leíró részben összegezve adja az összeírtakra vonatkozó adatokat: a füstök számát, állatállományt, vetésterületet. Alsó-Fehér megye egy összeírásának töredéke helységenként, személyenként tünteti fel az állatállományt és a mezőgazdasági termékeket. Alsó-Fehér megye magyarigeni járásának összeírása helységenként és személyenként adja meg az összeírtak állatállományát, az általuk használt földterület mennyiségét, a mezőgazdasági iparra, valamint az exemptusokra vonatkozó adatokat. Felső-Fehér megye peselneki, bürkösi, pálosi, bolyai, réteni járásának összeírása a járásra vonatkozó adatokat (a füstök számát, az állatállományt, az összeírtak által használt földterület nagyságát, valamint az exemptusok adatait) összesítő táblázatban közli. Felső-Fehér megye réteni járásának egy másik összeírása az összeírtakat helységenként, jogi helyzetük szerint csoportosítva sorolja fel. Az állatállományra, valamint az adózók által használt földterületre nézve közöl adatokat. 1747-ből Marosszék egy összeírása maradt fenn. Járásonként, azon belül helységenként jogi helyzetük szerint csoportosítva sorolja fel az összeírtakat. Az egyes táblázatok után az egész székre vonatkozó leíró rész következik. 1749-ből Zaránd megye brádi és halmágyi járásának és Körösbánya, Riska, Cebe és Karács bányahelyeknek összeírása maradt fenn. Az összeírás helységenként sorolja fel az összeírtak személyeit: külön-külön csoportokban a helységekben lakó földesurakat, lelkészeket, egyházi nemeseket, subditusokat, inquilinusokat és a rájuk vonatkozó adatokat: a földesúrnál a gazdaságokkal bíró curiák számát, a domestica familia számát, az állatállományt, valamint az általuk elhasznált sómennyiséget; a többi csoportoknál ezek közül az adatok közül az utolsó kettő van meg, amelyekhez az utolsó három csoportnál a családtagok száma járul. 1753-ból Kolozs megye felső kerülete bikali járásának, valamint Boros Katának Bánffy Farkasra és feleségére, továbbá Vay Lászlóra és Mihályra szállott birtokainak (Somlyócsehi, Kerestelek, Somlyó, Győrtelke, Hídvég, Maladé) összeírása maradt fönn. Az előbbi a járásra vonatkozó összesítő táblázat; főleg a járást ért természeti csapásokra vonatkozó adatokat adja meg. Az utóbbi személyenként haladó, valamint összesítő táblázatokat ad. 1754-ből Resinár helység összeírása maradt fenn. Az összeírás személyenként haladva, erősen részletezve közli az összeírtak taxáját, állatállományukat és mezőgazdasági termékeiket, valamint egyéb jövedelmeiket és az adó mennyiségét. 1758-1759-ből egy Torda megyei összeírás töredéke származik. 1759-ből Kolozs megye, Kolozsvár és Szeben városok összeírása maradt fenn. Kolozs megye összeírása az újoncozással kapcsolatos. Kolozsvár összeírása a város házaira vonatkozik; ezeket városrészenként, egyenként sorolja fel, és a ház becsértékébő1 1evezetett számításokat tartalmaz. Szeben összeírása személyenként haladva azt mutatja ki, hogy mennyivel csökkent 1755 óta az egyes adózók által fizetett adó. 1760-ból Hunyad megye összeírása található a sorozatban. Az összeírás járásonként, azon belül helységenként sorolja fel a jogi helyzetük szerint csoportosított összeírtakat; az adózásra vonatkozó speciális adatokat ad meg. 1761-ből Aranyosszék (felvinci és kövendi járás) összeírásai származnak. Mindkét járásra nézve két különböző összeírás áll rendelkezésre. Az egyik csak az adózó nemesek és szabadok adatait tartalmazza; megadja ezek 1761., 1762. és 1763. évi adóját. A másik az adózók összes csoportjaira kiterjed; lényegében az előbbinél szereplő adatokat adja meg. 1762-ből Jád (Besztercevidék) helység összeírása van meg. Az összeírtakat jogi helyzetük szerint csoportosítva közli fejadójukat és egyéb adóikat, taxáikat, állatállományukat, mezőgazdasági termékeiket. 1766-ból Radnavidék néhány helysége összeírása található az állagban. Ez birtokosonként urbáriumszerű leíró részt nyújt, valamint az illető birtokosok jobbágyainak nevét; nőtlen fiaik nevét és korát, az általuk használt földterület nagyságát és állatállományukat közli. 1770-ből Kolozsvár házai összeírása (amely a házak helyiségei számát, a rájuk kivetett taxát és census quartirialist adja meg) és egy, Kolozsvár városa adó-, katonai szállásügyeit, a városi közjövedelmeket, általában a városi gazdaságot és vegyes ügyeket tartalmazó jelentés maradt fenn. 1774-ből Jád (Besztercevidék) helység összeírása (az összeírtakat jogi helyzetük szerint csoportosítva sorolja fel, megadva az általuk használt földterület nagyságát, állatállományukat, az impossessionatusok számát és az adó mennyiségét) található a sorozatban. 1778-ból Kolozs megye felső járása, valamint Kolozsvár és Marosvásárhely összeírásai származnak. Kolozs megye felső járásának mindhárom összeírása a járásra vonatkozó összesítő táblázatot ad. Az összeírások egyike főleg a föld termékenységére, a gabona maghozamára, a gabona, bor és széna piaci értékesítési lehetőségeire és az összeírtak földesúri és községi terheire vonatkozó; másika az állattenyésztést, az állatok értékesítését, valamint ugyancsak az összeírtak földesúri és községi terheit illető; harmadika a fakitermelésre, a fa piaci értékesítésére, valamint ugyancsak az összeírtak földesúri és községi terheire vonatkozó adatokat közöl. Kolozsvár összeírásai közül kettő a város házainak összeírása. Városnegyedenként sorolják fel a házakat, megadják a tulajdonos nevét, a ház osztályozását és becsértékét. Csak az utolsóban térnek el egymástól. A harmadik Kolozsvár kertjeinek összeírása, városrészek és személyek szerint. Feltünteti, hogy a kert veteményes-, szőlős- stb. kert-e, és a termékek mennyiségét. Marosvásárhely összeírása a kolozsvári házösszeíráshoz hasonló házösszeírás. 1788-ból Sugág (Alsó-Fehér megye) helységből egy kataszteri összeírás töredéke maradt fenn. 1796-ból Kolozsvár szállásul alkalmas házainak összeírása található az állagban. 1808-1809-ből a nemesi insurrectióval kapcsolatos összeírások kerültek az állagba. Az összeírások Alsó-Fehér, Felső-Fehér, Küküllő, Kolozs, Doboka, Torda, Közép-Szolnok, Kraszna, Hunyad, Zaránd megyék, Kővárvidék, Fogarasvidék, Udvarhelyszék, Marosszék, Háromszék, Csíkszék, Aranyosszék székely székek, Segesvár város és Beszterce (külvárosai) adatait tartalmazzák. Az összeírások három csoportra bonthatók. Az első a nemesség felkelésére vonatkozó adatokat (nevek, lovon vagy gyalog vonulnak-e hadba, milyen címen maradnak távol, hogy járulnak hozzá a felkelés költségeihez; helyenként: az illető megyében stb. hány telkük van) tartalmazó összeírásokat foglalja össze. A másodikba a Segesvárszékre, ill. Beszterce külvárosaira vonatkozó, a polgárőrség és a Landwehr felállításával kapcsolatos összeírások tartoznak. A harmadik csoportba az adózókra vonatkozó összeírások kerültek. Ezek az összeírtakat két csoportba sorolják: falu és vármegye terhét hordozókra és falu rendén lakó, de vármegye és falu terhét nem hordozókra. Mindegyik alrovatai: marhás gazdák, gyalogszeresek, igavonó marháik, idegen cselédek; ezek további alrovatokra bomlanak. Ebbe a csoportba tartozik Kolozs, Doboka és Torda megyék összeírásának egy része. Az összeírások egy kis része keltezetlen. Ezek az általuk megadott adatok szerint csoportosíthatók: 1. Egyes összeírások az összeírtak által használt földterületet, állatállományukat, mezőgazdasági termékeiket, a mezőgazdasági iparra és a tartozásokra vonatkozó adatokat közlik. Ebbe a csoportba tartozik Alsó-Fehér megye három összesítő táblázata, valamint két összeírás-töredéke; Kolozs megyének, Doboka megye alsó járásának, Hunyad megyének egy-egy összeírása, Marosszék három összeírása, Háromszékre vonatkozó három összeírás, Csík-Gyergyó-Kászonszékre vonatkozó hét összeírás, Aranyosszék, valamint Vízakna egy-egy összeírása. 2. Az összeírások egy másik nagyobb csoportját alkotják Gyulafehérvár, Abrudbánya, Vízakna, Hátszeg és (némi eltérésekkel) Marosvásárhely összeírásai. (Az első négy az összeírók személye egyezésének tanúsága szerint egyazon időben készült.) Ezek a (személyenként felsorolt) összeírtak házai) számát, az általuk használt földterület nagyságát, állatállományukat, mezőgazdasági termékeiket, a különböző ipari jövedelmeket, a foglalkozást, valamint a tartozásokat közlik. 3. A többi összeírás nem csoportosítható. Hunyad megyének egy Macskási Péter főispánsága idejéből származó összeírása helységenként felsorolja az exemptusokat, ezek jobbágyait és zselléreit, hitelügyleteiket és a községben esett defectusokat. Hunyad megye egy összeírásának töredéke (a 17-18. század fordulójáról) helységenként az összeírtakat jogi helyzetük szerint csoportosítva sorolja fel. Megadja állatállományukat és a pénzben és természetben fizetendő adó mennyiségét. Miklósvár és Sepsiszék egy összesítő táblázata az összeírtak jogi helyzet szerinti csoportjain kívül az általuk használt földterület nagyságát és jogi minőségét, állatállományukat és a mezőgazdasági iparra vonatkozó adatokat közli: Marosszék alsó circulusának egy összeírása (Sándor János perceptorsága idejéről) feltünteti egy-egy helység birtokosainak, ezek jobbágyainak és zselléreinek nevét. Marosvásárhely egy 18. századi összeírása a házakat és az egy-egy házban lakó személyeket sorolja fel. Zaránd megye egy 18. századi összeírása (összesítő táblázat) a következő adatokat adja meg: házas jobbágyok, özvegyek, vagyonnal rendelkező, ill. nem rendelkező zsellérek, kóborlók (""Delitescentes vulgo rideg""), jobbágyok 16 évnél idősebb fiai és testvérei, valamint az állatállományukra, mezőgazdasági termékeikre, mindenféle iparra és az aranymosásra vonatkozó adatok. Torda megye felső járásából az exemptusok egy összegező összeírása maradt fenn. Kővárvidék egy összesítő táblázata helységenként összegezve arra a kérdésre ad választ, hogy a helység lakói mennyiben foglalkoznak állattenyésztéssel, főjövedelmük-e a napszámosmunka, valamint milyenek piaci értékesítési lehetőségeik. Fennmaradt az állagban egy Küküllő, Hunyad, Torda, Zaránd, Doboka, Kraszna, Kolozs megyékre vonatkozó katonai összeírás is, valamint egyes töredékek. Az anyag nagy általánosságban időrendbe szedett. Segédeszköze nincs. A kérőlapon az állag nevét és a szükséges összeírás megjelölését kell feltüntetni. 1. Egyes összeírások az összeírtak által használt földterületet, állatállományukat, mezőgazdasági termékeiket, a mezőgazdasági iparra és a tartozásokra vonatkozó adatokat közlik. Ebbe a csoportba tartozik Alsó-Fehér megye három összesítő táblázata, valamint két összeírás-töredéke; Kolozs megyének, Doboka megye alsó járásának, Hunyad megyének egy-egy összeírása, Marosszék három összeírása, Háromszékre vonatkozó három összeírás, Csík-Gyergyó-Kászonszékre vonatkozó hét összeírás, Aranyosszék, valamint Vízakna egy-egy összeírása. 2. Az összeírások egy másik nagyobb csoportját alkotják Gyulafehérvár, Abrudbánya, Vízakna, Hátszeg és (némi eltérésekkel) Marosvásárhely összeírásai. (Az első négy az összeírók személye egyezésének tanúsága szerint egyazon időben készült.) Ezek a (személyenként felsorolt) összeírtak házai) számát, az általuk használt földterület nagyságát, állatállományukat, mezőgazdasági termékeiket, a különböző ipari jövedelmeket, a foglalkozást, valamint a tartozásokat közlik. 3. A többi összeírás nem csoportosítható. Hunyad megyének egy Macskási Péter főispánsága idejéből származó összeírása helységenként felsorolja az exemptusokat, ezek jobbágyait és zselléreit, hitelügyleteiket és a községben esett defectusokat. Hunyad megye egy összeírásának töredéke (a 17-18. század fordulójáról) helységenként az összeírtakat jogi helyzetük szerint csoportosítva sorolja fel. Megadja állatállományukat és a pénzben és természetben fizetendő adó mennyiségét. Miklósvár és Sepsiszék egy összesítő táblázata az összeírtak jogi helyzet szerinti csoportjain kívül az általuk használt földterület nagyságát és jogi minőségét, állatállományukat és a mezőgazdasági iparra vonatkozó adatokat közli: Marosszék alsó circulusának egy összeírása (Sándor János perceptorsága idejéről) feltünteti egy-egy helység birtokosainak, ezek jobbágyainak és zselléreinek nevét. Marosvásárhely egy 18. századi összeírása a házakat és az egy-egy házban lakó személyeket sorolja fel. Zaránd megye egy 18. századi összeírása (összesítő táblázat) a következő adatokat adja meg: házas jobbágyok, özvegyek, vagyonnal rendelkező, ill. nem rendelkező zsellérek, kóborlók (""Delitescentes vulgo rideg""), jobbágyok 16 évnél idősebb fiai és testvérei, valamint az állatállományukra, mezőgazdasági termékeikre, mindenféle iparra és az aranymosásra vonatkozó adatok. Torda megye felső járásából az exemptusok egy összegező összeírása maradt fenn. Kővárvidék egy összesítő táblázata helységenként összegezve arra a kérdésre ad választ, hogy a helység lakói mennyiben foglalkoznak állattenyésztéssel, főjövedelmük-e a napszámosmunka, valamint milyenek piaci értékesítési lehetőségeik. Fennmaradt az állagban egy Küküllő, Hunyad, Torda, Zaránd, Doboka, Kraszna, Kolozs megyékre vonatkozó katonai összeírás is, valamint egyes töredékek." 1734-ből Kraszna megye összeírása maradt fenn. Helységenként, azon belül - csoportosítás nélkül - személyenként sorolja fel az adózókat. Megadja az összeírtak testvéreinek és fiainak számát, állatállományukat, mezőgazdasági termékeiket, mezőgazdasági, valamint az iparra vonatkozó összeírásokat, a tartozásokat. 1734-ből egy tanúvallatás maradt itt Resinárt illetően. 1746-ból Alsó- és Felső-Fehér megye összeírása maradt fenn. Alsó-Fehér megye szentbenedeki, alvinci, nagyenyedi, kisenyedi, pókafalvi, marosújvári járásainak összeírása járásonként összesítő táblázatot ad. Közli az összeírtak által használt földterület nagyságát és állatállományukat, valamint helyenként az esetleges adómentes földterületeket, másutt külön a szőlők nagyságát vagy az exemptusokra vonatkozó adatokat és leíró megjegyzéseket. Alsó-Fehér megye balázsfalvi járásának összeírása helységenként táblázatban és leíró részben összegezve adja az összeírtakra vonatkozó adatokat: a füstök számát, állatállományt, vetésterületet. Alsó-Fehér megye egy összeírásának töredéke helységenként, személyenként tünteti fel az állatállományt és a mezőgazdasági termékeket. Alsó-Fehér megye magyarigeni járásának összeírása helységenként és személyenként adja meg az összeírtak állatállományát, az általuk használt földterület mennyiségét, a mezőgazdasági iparra, valamint az exemptusokra vonatkozó adatokat. Felső-Fehér megye peselneki, bürkösi, pálosi, bolyai, réteni járásának összeírása a járásra vonatkozó adatokat (a füstök számát, az állatállományt, az összeírtak által használt földterület nagyságát, valamint az exemptusok adatait) összesítő táblázatban közli. Felső-Fehér megye réteni járásának egy másik összeírása az összeírtakat helységenként, jogi helyzetük szerint csoportosítva sorolja fel. Az állatállományra, valamint az adózók által használt földterületre nézve közöl adatokat. 1747-ből Marosszék egy összeírása maradt fenn. Járásonként, azon belül helységenként jogi helyzetük szerint csoportosítva sorolja fel az összeírtakat. Az egyes táblázatok után az egész székre vonatkozó leíró rész következik. 1749-ből Zaránd megye brádi és halmágyi járásának és Körösbánya, Riska, Cebe és Karács bányahelyeknek összeírása maradt fenn. Az összeírás helységenként sorolja fel az összeírtak személyeit: külön-külön csoportokban a helységekben lakó földesurakat, lelkészeket, egyházi nemeseket, subditusokat, inquilinusokat és a rájuk vonatkozó adatokat: a földesúrnál a gazdaságokkal bíró curiák számát, a domestica familia számát, az állatállományt, valamint az általuk elhasznált sómennyiséget; a többi csoportoknál ezek közül az adatok közül az utolsó kettő van meg, amelyekhez az utolsó három csoportnál a családtagok száma járul. 1753-ból Kolozs megye felső kerülete bikali járásának, valamint Boros Katának Bánffy Farkasra és feleségére, továbbá Vay Lászlóra és Mihályra szállott birtokainak (Somlyócsehi, Kerestelek, Somlyó, Győrtelke, Hídvég, Maladé) összeírása maradt fönn. Az előbbi a járásra vonatkozó összesítő táblázat; főleg a járást ért természeti csapásokra vonatkozó adatokat adja meg. Az utóbbi személyenként haladó, valamint összesítő táblázatokat ad. 1754-ből Resinár helység összeírása maradt fenn. Az összeírás személyenként haladva, erősen részletezve közli az összeírtak taxáját, állatállományukat és mezőgazdasági termékeiket, valamint egyéb jövedelmeiket és az adó mennyiségét. 1758-1759-ből egy Torda megyei összeírás töredéke származik. 1759-ből Kolozs megye, Kolozsvár és Szeben városok összeírása maradt fenn. Kolozs megye összeírása az újoncozással kapcsolatos. Kolozsvár összeírása a város házaira vonatkozik; ezeket városrészenként, egyenként sorolja fel, és a ház becsértékébő1 1evezetett számításokat tartalmaz. Szeben összeírása személyenként haladva azt mutatja ki, hogy mennyivel csökkent 1755 óta az egyes adózók által fizetett adó. 1760-ból Hunyad megye összeírása található a sorozatban. Az összeírás járásonként, azon belül helységenként sorolja fel a jogi helyzetük szerint csoportosított összeírtakat; az adózásra vonatkozó speciális adatokat ad meg. 1761-ből Aranyosszék (felvinci és kövendi járás) összeírásai származnak. Mindkét járásra nézve két különböző összeírás áll rendelkezésre. Az egyik csak az adózó nemesek és szabadok adatait tartalmazza; megadja ezek 1761., 1762. és 1763. évi adóját. A másik az adózók összes csoportjaira kiterjed; lényegében az előbbinél szereplő adatokat adja meg. 1762-ből Jád (Besztercevidék) helység összeírása van meg. Az összeírtakat jogi helyzetük szerint csoportosítva közli fejadójukat és egyéb adóikat, taxáikat, állatállományukat, mezőgazdasági termékeiket. 1766-ból Radnavidék néhány helysége összeírása található az állagban. Ez birtokosonként urbáriumszerű leíró részt nyújt, valamint az illető birtokosok jobbágyainak nevét; nőtlen fiaik nevét és korát, az általuk használt földterület nagyságát és állatállományukat közli. 1770-ből Kolozsvár házai összeírása (amely a házak helyiségei számát, a rájuk kivetett taxát és census quartirialist adja meg) és egy, Kolozsvár városa adó-, katonai szállásügyeit, a városi közjövedelmeket, általában a városi gazdaságot és vegyes ügyeket tartalmazó jelentés maradt fenn. 1774-ből Jád (Besztercevidék) helység összeírása (az összeírtakat jogi helyzetük szerint csoportosítva sorolja fel, megadva az általuk használt földterület nagyságát, állatállományukat, az impossessionatusok számát és az adó mennyiségét) található a sorozatban. 1778-ból Kolozs megye felső járása, valamint Kolozsvár és Marosvásárhely összeírásai származnak. Kolozs megye felső járásának mindhárom összeírása a járásra vonatkozó összesítő táblázatot ad. Az összeírások egyike főleg a föld termékenységére, a gabona maghozamára, a gabona, bor és széna piaci értékesítési lehetőségeire és az összeírtak földesúri és községi terheire vonatkozó; másika az állattenyésztést, az állatok értékesítését, valamint ugyancsak az összeírtak földesúri és községi terheit illető; harmadika a fakitermelésre, a fa piaci értékesítésére, valamint ugyancsak az összeírtak földesúri és községi terheire vonatkozó adatokat közöl. Kolozsvár összeírásai közül kettő a város házainak összeírása. Városnegyedenként sorolják fel a házakat, megadják a tulajdonos nevét, a ház osztályozását és becsértékét. Csak az utolsóban térnek el egymástól. A harmadik Kolozsvár kertjeinek összeírása, városrészek és személyek szerint. Feltünteti, hogy a kert veteményes-, szőlős- stb. kert-e, és a termékek mennyiségét. Marosvásárhely összeírása a kolozsvári házösszeíráshoz hasonló házösszeírás. 1788-ból Sugág (Alsó-Fehér megye) helységből egy kataszteri összeírás töredéke maradt fenn. 1796-ból Kolozsvár szállásul alkalmas házainak összeírása található az állagban. 1808-1809-ből a nemesi insurrectióval kapcsolatos összeírások kerültek az állagba. Az összeírások Alsó-Fehér, Felső-Fehér, Küküllő, Kolozs, Doboka, Torda, Közép-Szolnok, Kraszna, Hunyad, Zaránd megyék, Kővárvidék, Fogarasvidék, Udvarhelyszék, Marosszék, Háromszék, Csíkszék, Aranyosszék székely székek, Segesvár város és Beszterce (külvárosai) adatait tartalmazzák. Az összeírások három csoportra bonthatók. Az első a nemesség felkelésére vonatkozó adatokat (nevek, lovon vagy gyalog vonulnak-e hadba, milyen címen maradnak távol, hogy járulnak hozzá a felkelés költségeihez; helyenként: az illető megyében stb. hány telkük van) tartalmazó összeírásokat foglalja össze. A másodikba a Segesvárszékre, ill. Beszterce külvárosaira vonatkozó, a polgárőrség és a Landwehr felállításával kapcsolatos összeírások tartoznak. A harmadik csoportba az adózókra vonatkozó összeírások kerültek. Ezek az összeírtakat két csoportba sorolják: falu és vármegye terhét hordozókra és falu rendén lakó, de vármegye és falu terhét nem hordozókra. Mindegyik alrovatai: marhás gazdák, gyalogszeresek, igavonó marháik, idegen cselédek; ezek további alrovatokra bomlanak. Ebbe a csoportba tartozik Kolozs, Doboka és Torda megyék összeírásának egy része. Az összeírások egy kis része keltezetlen. Ezek az általuk megadott adatok szerint csoportosíthatók: 1. Egyes összeírások az összeírtak által használt földterületet, állatállományukat, mezőgazdasági termékeiket, a mezőgazdasági iparra és a tartozásokra vonatkozó adatokat közlik. Ebbe a csoportba tartozik Alsó-Fehér megye három összesítő táblázata, valamint két összeírás-töredéke; Kolozs megyének, Doboka megye alsó járásának, Hunyad megyének egy-egy összeírása, Marosszék három összeírása, Háromszékre vonatkozó három összeírás, Csík-Gyergyó-Kászonszékre vonatkozó hét összeírás, Aranyosszék, valamint Vízakna egy-egy összeírása. 2. Az összeírások egy másik nagyobb csoportját alkotják Gyulafehérvár, Abrudbánya, Vízakna, Hátszeg és (némi eltérésekkel) Marosvásárhely összeírásai. (Az első négy az összeírók személye egyezésének tanúsága szerint egyazon időben készült.) Ezek a (személyenként felsorolt) összeírtak házai) számát, az általuk használt földterület nagyságát, állatállományukat, mezőgazdasági termékeiket, a különböző ipari jövedelmeket, a foglalkozást, valamint a tartozásokat közlik. 3. A többi összeírás nem csoportosítható. Hunyad megyének egy Macskási Péter főispánsága idejéből származó összeírása helységenként felsorolja az exemptusokat, ezek jobbágyait és zselléreit, hitelügyleteiket és a községben esett defectusokat. Hunyad megye egy összeírásának töredéke (a 17-18. század fordulójáról) helységenként az összeírtakat jogi helyzetük szerint csoportosítva sorolja fel. Megadja állatállományukat és a pénzben és természetben fizetendő adó mennyiségét. Miklósvár és Sepsiszék egy összesítő táblázata az összeírtak jogi helyzet szerinti csoportjain kívül az általuk használt földterület nagyságát és jogi minőségét, állatállományukat és a mezőgazdasági iparra vonatkozó adatokat közli: Marosszék alsó circulusának egy összeírása (Sándor János perceptorsága idejéről) feltünteti egy-egy helység birtokosainak, ezek jobbágyainak és zselléreinek nevét. Marosvásárhely egy 18. századi összeírása a házakat és az egy-egy házban lakó személyeket sorolja fel. Zaránd megye egy 18. századi összeírása (összesítő táblázat) a következő adatokat adja meg: házas jobbágyok, özvegyek, vagyonnal rendelkező, ill. nem rendelkező zsellérek, kóborlók (""Delitescentes vulgo rideg""), jobbágyok 16 évnél idősebb fiai és testvérei, valamint az állatállományukra, mezőgazdasági termékeikre, mindenféle iparra és az aranymosásra vonatkozó adatok. Torda megye felső járásából az exemptusok egy összegező összeírása maradt fenn. Kővárvidék egy összesítő táblázata helységenként összegezve arra a kérdésre ad választ, hogy a helység lakói mennyiben foglalkoznak állattenyésztéssel, főjövedelmük-e a napszámosmunka, valamint milyenek piaci értékesítési lehetőségeik. Fennmaradt az állagban egy Küküllő, Hunyad, Torda, Zaránd, Doboka, Kraszna, Kolozs megyékre vonatkozó katonai összeírás is, valamint egyes töredékek.

Az anyag nagy általánosságban időrendbe szedett. Segédeszköze nincs.

A kérőlapon az állag nevét és a szükséges összeírás megjelölését kell feltüntetni.

1. Egyes összeírások az összeírtak által használt földterületet, állatállományukat, mezőgazdasági termékeiket, a mezőgazdasági iparra és a tartozásokra vonatkozó adatokat közlik. Ebbe a csoportba tartozik Alsó-Fehér megye három összesítő táblázata, valamint két összeírás-töredéke; Kolozs megyének, Doboka megye alsó járásának, Hunyad megyének egy-egy összeírása, Marosszék három összeírása, Háromszékre vonatkozó három összeírás, Csík-Gyergyó-Kászonszékre vonatkozó hét összeírás, Aranyosszék, valamint Vízakna egy-egy összeírása.

2. Az összeírások egy másik nagyobb csoportját alkotják Gyulafehérvár, Abrudbánya, Vízakna, Hátszeg és (némi eltérésekkel) Marosvásárhely összeírásai. (Az első négy az összeírók személye egyezésének tanúsága szerint egyazon időben készült.) Ezek a (személyenként felsorolt) összeírtak házai) számát, az általuk használt földterület nagyságát, állatállományukat, mezőgazdasági termékeiket, a különböző ipari jövedelmeket, a foglalkozást, valamint a tartozásokat közlik.

3. A többi összeírás nem csoportosítható. Hunyad megyének egy Macskási Péter főispánsága idejéből származó összeírása helységenként felsorolja az exemptusokat, ezek jobbágyait és zselléreit, hitelügyleteiket és a községben esett defectusokat. Hunyad megye egy összeírásának töredéke (a 17–18. század fordulójáról) helységenként az összeírtakat jogi helyzetük szerint csoportosítva sorolja fel. Megadja állatállományukat és a pénzben és természetben fizetendő adó mennyiségét. Miklósvár és Sepsiszék egy összesítő táblázata az összeírtak jogi helyzet szerinti csoportjain kívül az általuk használt földterület nagyságát és jogi minőségét, állatállományukat és a mezőgazdasági iparra vonatkozó adatokat közli: Marosszék alsó circulusának egy összeírása (Sándor János perceptorsága idejéről) feltünteti egy-egy helység birtokosainak, ezek jobbágyainak és zselléreinek nevét. Marosvásárhely egy 18. századi összeírása a házakat és az egy-egy házban lakó személyeket sorolja fel. Zaránd megye egy 18. századi összeírása (összesítő táblázat) a következő adatokat adja meg: házas jobbágyok, özvegyek, vagyonnal rendelkező, ill. nem rendelkező zsellérek, kóborlók (""Delitescentes vulgo rideg""), jobbágyok 16 évnél idősebb fiai és testvérei, valamint az állatállományukra, mezőgazdasági termékeikre, mindenféle iparra és az aranymosásra vonatkozó adatok. Torda megye felső járásából az exemptusok egy összegező összeírása maradt fenn. Kővárvidék egy összesítő táblázata helységenként összegezve arra a kérdésre ad választ, hogy a helység lakói mennyiben foglalkoznak állattenyésztéssel, főjövedelmük-e a napszámosmunka, valamint milyenek piaci értékesítési lehetőségeik. Fennmaradt az állagban egy Küküllő, Hunyad, Torda, Zaránd, Doboka, Kraszna, Kolozs megyékre vonatkozó katonai összeírás is, valamint egyes töredékek.

AdatbázisokOnline

Találatok szűrése

Dátum

Névtér használata

Rendezés

Megjelenítés

Adatbázisok
Online