Az adatbázis a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (MNL OL) S 79 állagának iratait, elsősorban kataszteri telekkönyveket, továbbá más kataszteri iratokat tartalmaz.

Mikor keletkeztek a kataszteri iratok?

1850 és 1918 között a földadó megállapítása céljából. Magyarországon az 1849. október 20-án kiadott császári pátens írta elő a földadó bevezetését és az állandó kataszter létesítését, ez azt jelentette, hogy a felmérés alapján kimunkálandó adóalapot nagy időtartamra állandónak tervezték. Azonban ez nem volt gyorsan megvalósítható, ezért 1850. március 4-én „földadó-ideiglen” készítését rendelték el, vagyis ideiglenes földadót vezettek be. Az állandó kataszter részletes, telkenkénti felmérése 1856-ban kezdődött (előmunkálatai 1853-ban), 1916-ig az ország közel 80%-át térképezték fel.

Kik készítették ezeket az iratokat?

A kataszter ügyeit a Pénzügyminisztérium alá rendelt szervek intézték.

Az ideiglenes földadó megállapítása kezdetben a kerületi és tartományi adóbizottmányok feladata volt, amelyet 1858, illetve 1856 folyamán átvettek a pénzügyigazgatási osztályok, illetve pénzügyigazgatóságok. A felmérést végző műszaki személyzetet az adóbizottmányokhoz, illetve a pénzügyigazgatóságokhoz rendelték.

Az Állandó kataszter szervezete 1854–1865 között a kerületi pénzügyigazgatósági osztályok, 1866 folyamán az országos pénzügyigazgatóság, 1867-től a magyar Pénzügyminisztérium hatáskörébe tartozott. 1894-től Országos kataszteri felmérésre változott a megnevezése.

A felmérésnél alkalmazott műszaki személyzet munkáját segítették a községi választmány, az adóhivatalok és a közigazgatási alkalmazottak, egyes iratokon ezért találhatók helyi lakosok vagy más hivatali tisztviselők.

Milyen irattípusok találhatók az adatbázisban?

A kataszteri felmérés eredményeképpen többféle térkép és irat keletkezett, a két legfontosabb végtermék a kataszteri térkép és a kataszteri telekkönyv. Az adatbázisban az ideiglenes és az állandó földadó megállapítását szolgáló műszaki felmérések során létrejött iratok: telekkönyvek, házszámjegyzékek, tulajdonosok névjegyzéke, lakóházak jegyzéke, határleírások, felvételi előrajzok stb. találhatók. A különféle jegyzékek és a felvételi előrajzok a telekkönyvek használatát, értelmezését segítik.

Mi a kataszteri telekkönyv?

A kataszteri telekkönyv a földadó megállapítása céljából végzett kataszteri felmérés során, 1850 és 1918 között keletkezett telekkönyv. Két fajtája van: az ideiglenes földadóhoz és az állandó földadóhoz (állandó kataszterhez) kapcsolódó telekkönyv.

1850-től az ideiglenes földadó meghatározásához dűlőnként mérték fel a településeket, térképet rajzoltak, telekkönyveket állítottak össze. A telekkönyvek korabeli megnevezése: Vallomány- vagy telekkönyv (Fassions- oder Lagerbuch), ami arra utal, hogy a telkek nagyságát a telekkönyvben a tulajdonos bevallása alapján rögzítették.

A részletes, telkenkénti felmérés során szerkesztett telekkönyvekben a mérnökök pontos mérések alapján adták meg a telkek nagyságát. A telekkönyvek korabeli megnevezése: birtokrészleti jegyzőkönyv (Parzellen-Protokoll), majd 1904 után a „kataszteri telekkönyv” elnevezés is megjelent.

Milyen adatokat tartalmaz a telekkönyv?

Az ingatlanok (pl. helyrajzi szám, művelési ág, terület) és a tulajdonosok (pl. név, lakhely, házszám) adatait tartalmazza. Az ingatlanok földrajzi helyét a térképeken rögzítették.

Az adattartalomról részletesebben:

Török Enikő: Föld- és háztulajdonosok kataszteri nyilvántartásai. Catastrum, 7. (2020) 1:17–32. http://www.catastrum.hu/docs/7_2020_1_Catastrum_17_32.pdf

Hol találhatók térképek?

A felmérés során többféle nagy méretarányú (1:2880, 1:1440, 1:720) térképet rajzoltak: felvételi előrajzot, birtokvázlatot és a kataszteri térképet. Felvételi előrajzok találhatók ebben az adatbázisban, birtokvázlatok és kataszteri térképek az S 78 állagban, illetve más közgyűjteményekben (pl. megyei levéltárak, Lechner Tudásközpont). Online ezek egy része kutatható a Mapire (https://maps.arcanum.com/hu/map/cadastral/) és Hungaricana Közgyűjteményi Portál (https://www.hungaricana.hu/hu/adatbazisok/terkepgyujtemeny/) oldalán.

Melyik településekről van forrás az adatbázisban?

Jellemzően a mai Magyarország településeiről, de nem mindegyikről. A földmérési szervezet azokat az iratokat adta levéltárba, amelyeket kivont a forgalomból. Elvétve találhatók a gyűjteményben a mai országhatáron kívüli területekre (pl. egykori Máramaros megyei településekre) vonatkozó források is.

Milyen kutatásokhoz használható az adatbázis?

Az adatbázist haszonnal böngészhetik például hely- és családtörténet, gazdaság- és társadalomtörténet, történeti földrajz és tájtörténet iránt érdeklődő kutatók.

Hogyan digitalizálták az anyagot?

A digitalizált állomány folyamatosan bővül. Az eddigi szkenneléseket részben az MNL végezte saját munkafeladatként, nagyrészt azonban külső partnerek bevonásával, projektek keretében (OTKA K 105886, 2013–2015; NKFIA K 132723, 2019–2023) történt a felvételezés.

További információk

S 78–79 Kataszteri gyűjtemény https://www.eleveltar.hu/digitalis-tartalom?source=mnlscope&ref=mnlscope::6705

S 79 Iratok https://www.eleveltar.hu/digitalis-tartalom?source=mnlscope&ref=mnlscope::6707

Catastrum. Évnegyedes katasztertörténeti folyóirat http://www.catastrum.hu

„Négyzetkataszter”: A magyarországi kataszteri felmérés térkép- és iratanyagának katasztere, 1850–1918 (NKFIA K 132723) című projekt honlapja: http://www.negyzetkataszter.hu

Kataszteri térképek és iratok (1850–1916) https://aktakaland.wordpress.com/2015/04/02/kataszteri-terkepek-es-iratok-1850-1916/

Hol vannak a gyökereink? Kataszteri iratok és térképek a családtörténet-kutatásban https://mnl.gov.hu/mnl/ol/hirek/hol_vannak_a_gyokereink_kataszteri_iratok_es_terkepek_a_csaladtortenet_kutatasban

AdatbázisokOnline

Találatok szűrése

Média

Névtér használata

Rendezés

Megjelenítés

Adatbázisok
Online