Csehszlovák-jugoszláv-magyar népességmozgás - lakosságcsere
A segédlet leírására vonatkozó adatok
A segédlet a 2. világháborút követő, Magyarországra irányuló spontán, vagy kikényszerített népmozgás vagyoni kérdéseivel kapcsolatban hozott intézkedések, illetve a csehszlovák-magyar lakosságcsere adminisztrációjával kapcsolatban keletkezett egyes egykorú nyilvántartásokat tartalmazza, amelyek a Pénzintézeti Központban keletkeztek, vagy irattárába kerültek.
Csehszlovák és jugoszláv kártalanítási igénybejelentések
A vonatkozó jogszabály szerint kártalanítási igényt nyújthattak be azok „a magyar állampolgárokat, akiknek ingatlan vagy ingó vagyontárgyai Csehszlovákiában, illetve Jugoszláviában a reájuk vonatkozó külön jogszabályok, illetve államközi megállapodások alapján társadalmi tulajdonba kerültek”. Igényt lehetett benyújtani a személyi tulajdon körébe tartozó hat szobásnál nem nagyobb házingatlan; lakberendezési tárgyak és személyes használatra szolgáló egyéb ingó vagyontárgyak, valamint családi ház építésére alkalmas, belterületen fekvő házhely; és foglalkozás gyakorlására szolgáló ingó vagyontárgyak után.
Ugyanakkor nem kaphatott kártalanítást az, aki Magyarországon házingatlan-juttatásban részesült, illetve ingóságok tekintetében, aki ) aki Csehszlovákia, illetőleg Jugoszlávia felszabadulásának időpontjában Magyarország jelenlegi területén lakott; vagy a ,,Magyar-Csehszlovák Lakosságcsere Egyezmény'' (1946. évi XV. törvény) keretében intézményesen települt át; illetve aki a Csehszlovákiában hátrahagyott ingóságait Magyarországra költözését követően az illetékes szervek engedélyével átszállította; továbbá az sem, aki Magyarországon ingójuttatásban részesült Pénzkövetelés megszűnéséért kártalanítási igény nem volt támasztható.
A kartonokon megtalálható a kérelmező neve, lakcíme, az, hogy melyik országból települt át, a kártalanítási bejelentés ideje, továbbá a kártalanítási határozat száma, ami alapján a kapcsolód iratanyag is azonosítható. Az iraton a születési időt (általában csak évet) a foglalkozást és a havi jövedelmet is fel lehetett tüntetni.
Igényeket a jogszabály szerint 1964. december 31-éig lehetett benyújtani, de ezt a határidőt meghosszabbítottak. A kártalanítási eljárások túlnyomó többsége az 1960-as évek második felében lezajlott, de az igények elbírálására létrehozott, Egyes csehszlovákiai és jugoszláviai vagyontárgyak volt tulajdonosainak kártalanítására alakult Bizottság méltányosságból egészen az 1980-as évek elejéig bírált el kérelmeket és 1981-ig összesen 13150 ügyben hozott érdemi határozatot.
Lakosságcsere keretében Csehszlovákiából kitelepített magyarok
Pénzintézeti Központ Államközi osztály megnevezésű, HU-MNL-OL-XIX-L-20-x törzsszámú állag 685-696. raktári egységeiben található, a csehszlovák-magyar lakosságcsere során Csehszlovákiából kitelepített magyarokról felvett nyilvántartó cédulák. Ezek a Magyarországról kitelepültek nyilvántartásával ellentétben nem nyomdailag sokszorosított űrlapok, hanem kisméretű cédulára írt, illetve többségében gépelt listából kivágott és felragasztott adatok. Bár készítésükről nincs leírás, de egyértelműnek látszik, hogy családonként kerültek egy-egy cédulára az érintett személyek, általánosságban családfő és családtagok (férj, feleség, gyerekek) sorrendben (többgenerációs nagycsaládok esetében ezen logika szerint), úgy, hogy a gyermekeknek csak a keresztneve került feltüntetésre. A cédula tartalmazza még a felsorolt személyek születési évét a kitelepítés előtti lakhelyet (település [utca] házszám, a transzport számát és az áttelepítés napját.
Az adatbázis az iratanyag feldolgozásával folyamatosan bővül.
A segédlet kiadására vagy terjesztésére vonatkozó információk
1995. évi LXVI. törvény a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről 24. § (1) bekezdés a) pont: „[a védelmi idő] az érintett születésétől számított kilencven év, ha a halálozás ténye és annak ideje nem ismert, és az csak aránytalanul nagy erőfeszítéssel volna megállapítható”.
A segédlet digitalizált változatának elkészítéséről szóló információk
Nincs kitöltve.
A leírás elkészítésénél felhasznált szabályok, szabványok, konvenciók és protokollok felsorolására
Nincs kitöltve.
A segédlet hivatkozása ark:52333/s10409 🔗
Iratanyag típusa személyi karton
A segédlet jellege teljes körű darabszintű, digitalizált képekkel és átírt személynevekkel ellátott adatbázis
Azonosító 409
Intézménykód MNL-OL
Általános megjegyzések
A segédlet lezárt vagy folyamatosan bővülő Folyamatosan bővülő adatbázis
Verzióval kapcsolatos információk 1.0
Létrehozásában közreműködők Asztalos János, Bakai Mónika, Bráz Edit, Cs. Nagy Ádám, Csilik László, Dávid Erzsébet Márta, Dr. Fodor Szabolcs Bátor, dr. Hellner Károlyné sz. Aranyás Zsuzsanna, Dr. Minkó-Miskovics Mariann, Fodorné Bozó Brigitta, Gősiné Greguss Anna, Horváth Judit, Jácint Zsuzsanna, Kabai Edina, Kasparek Éva, Kaszás Ottó, Kirilly Edit, Kiss Tünde, Kiss Zsuzsanna, Kolosiné Lóczi Anikó, Kósa Péter, Kovács Zoltán, Köles Ágnes, Kövér Melinda, Kun Sarolta, Iva Lana Lanscak, Laskovics Mónika, Laurinyecz Pál, Lendvai Zója Katalin, Markovitsné Pataki Krisztina, Mártonné Kiss Orsolya, Miklósvári Blanka, Mitterer Mónika, Nagy József Jánosné, Négyesi György, Pákozdy Judit, Pálfi Ádám, Pásztor Andrea, Patkó Edina, Pogányné Samu Éva, Polgár Mihályné, Poór László, Scheibli Bernadett, Staud Márta, Szabó Gabriella Rita, Szabó-Koczka Szlvia, Szalai-Németh Máté, Szecsődi Marianna, Szekeres György, Szemerády Katalin, Szőrös Zsolt, Szücs Dávid, Takácsné Balogh Mária, Téglás Dániel, Tihanyi Györgyné sz. Hollósi Erzsébet, Tömör József, Turzó Gábor, Ványiné Rózsa Anna, Veresné Tar Gabriella, Vörös Andrea
Létrehozásáért felelős személy Szerényi Ildikó, Csízi István
A segédlet kódolásáról szolgáltat információkat, ideértve a kódolásért felelős személy(ek) és intézmény(ek) nevét, a kódolás időpontját és körülményeit —
A segédlet módosításai és változtatásai —
A módosítások rövid összefoglalása —
Az egyes változások során végrehajtott módosítások listája —
Rekordok pontos száma 60 155
Összes törzsszámHU-MNL-OL-XIX-L-20-v, HU-MNL-OL-XIX-L-20-x